Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky a magyar hadtörténelemről

b) az egyetemes hadtörténelemhez egyetlen ináig is érvényes gondolatot, hadszervezési vagy hadvezetési elvet, vagy fegyvert nem tudtak a maguk erejéből kitalálni és teremteni, amire ma azt mondhatná az ember: ez őseredeti germán katonai teljesítmény volt; c) az a mérhetetlen tisztelet, a szellemi felsőbbségnek korlátlan elismerése, mely Attila gót történetírójában

2

4 jelentkezik, de még a Niebelungenlicd hamis germán pátosza közepette is csak az orgyilkos Hagent - egy egyszerű katonai mészárost - tudta szembeállítani Attilával, a nagyvonalú hadvezérrel és nagylelkű uralkodóval: germán írásművekben tartja fönn a hun katonai felsőbbség tudatát;

2

5 d) az egész középkori - valójában germán - vaspáncélba pólyázkodás a katonai gondolat elsorvadását bizonyítja, a szellem meghátrálását a baromi vagy mondjuk ősemberi nyers erő kezdetleges önvédelmével szemben; mert ugyan miféle nagyobbszabású katonai terveket, mozdulatokat, hadászati, vagy harcászati gondolatokat lehetett volna megvalósítani egy vaspáncélba öltözött, söröslovakra ültetett bárgyú tömeggel, mely az önvédelemnek legkezdetlegesebb formájához tartotta magát, ahhoz, hogy minden katona külön-külön vár legyen, s olyan nehéz pallost kapjon ki-ki a kezébe, amellyel negyedóránként legfeljebb két-három suhintást lehet kimérni ;

2

6 e) az a bárgyú - valójában germán - úgynevezett lovagi hadviselés, amit katonailag csak világtörténelmi méretekben tehetségtelen népek agyaihattak ki, nem nagy időközben szenvedett példátlan vereséget Zsigmond alatt Nikápolynál

2

7 és aztán Mátyás király figyelmeztetései dacára a burgundi lovagseregek az egészséges svájci parasztokkal való összecsapás során.

2

8 Ugyan mit tanultak volna és mit tanulhattak egyáltalán a fölényes magyar pusztai harcosok a katonai gondolatnak egy évezredre szóló eme sírásóitól, a német szomszédtól, a „sógor"-tól ? Csak katonai együgyűségeket, zsoldos félnadrágosságokat, pojácaságokat tanulhattak. Fájdalom, tanultak is, ha nem is vették át a bal lábszáron kék, a jobb lábszáron piros katonavisclet papagájdivatját.

2

0 A magyar történelemnek kissé katonai szemmel való tanulmányozója számára egyike a legsiralmasabb és legmeghökkentőbb tapasztalatoknak az a fölismerés, hogy a szinte verhetctlcniil fölényes magyar katonai formák aránylag milyen hamar engedtek ennek az együgyű nyugati -inkább német-katonai szuggesztiónak. Kétségtelenül sokkal könnyebben és sokkal hamarabb, mint a nyugatról felénk áramló politikai együgyűség, elsősorban a hűbériség, szuggesztiójának. Ez utóbbit szerencsésen és évszázados érvénnyel elhárította nemzetünk feje felől Szent István fölényes politikai értelme. De nem tudta megakadályozni, bár maga még ősi magyar módra hadakozott, a magyarságnak nyugatot utánzó katonai elnehezedését, amely a mohi csatában már szárnyaszegetten vergődött Batu és Szubutáj fényes hadvezéri és hadszervezési felsőbbségének hálójában.

3

0 Magától adódik a magyar történelem katonai beosztása: a) A korlátlan magyar katonai felsőbbség kora, egészen biztosan a X. században, de szerintem még a XI. században is, legalábbis Szent Lászlóig. Az a gyorsaság, ahogyan László király Horvátországból Erdélyben termett, hogy szembeszálljon a kunokkal,

3

1 még világosan mutatja az ősi magyar katonai hagyomány eleven erejét. Julier Ferenc nagy művészi ihlettel rekonstruálta Szent László e keleties hadvezéri alakját.

3

2 b) A XII. században folyhatott le az ősi magyar katonai formák lassú lemorzsolódása, a magyar hadak nyugatias elnehezedése, és nagy szerencsétlenség volt, hogy az annyi nagy hadvezért és hadszervezőt termő Árpádok közül egyike a legnagyobb államférfiaknak, IV. Béla olyan kivételesen gyönge katona volt. Már fiában, III. Istvánban megint megpezsdült az ősi magyar katonai szellem. Batuval és Szubutájjal szemben Béla király csak nagyszabású utólagos regeneráló, államépítő munkát tudott állítani, nem katonai egyenrangúságot. Viszont Béla király nagy szellemét bizonyítja az a tisztánlátás, hogy fölismerte a kunok jelentőségét a Dzsingisz kán világbirodalmával szemben való magyar ellenállás terén.

3

3 A katonai elnchezedés azonban tovább tart, s azt nem tudja megállítani Kun László félbenmaradt egyénisége sem, bár ő kun 344