Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Becsei József: Gyula településrendje

ábra Az aktív mezőgazdasági keresők részesedése az aktív keresőkből Gyulán, 1970-ben (népszámlálási körzetenként) 1. = 25%-nál több 2. = 20-25% 3. = 15-20% 4- = 5-15% 5- = o- 5% A XX. század folyamán végbement népességnövekedés eredményeként a lakások száma megduplázódott, s így megnőtt egyrészt (3. ábra) a beépített telkek száma, másrészt fokozódott a vertikális tagozódás, egyre több emeletes épületet építettek, elsősorban a Belvárosban, az igazgatási központban. Az első világháború után egész új utcasorok, városrészek keletkeztek részint házhelyosztás, részint az OFB osztása eredményeként. így 1920-ban Máriafalván kiosztásra került 332 házhely, amelyből beépült 330,1921-ben Krinolinkertbcn osztottak 238 házhelyet, beépült 185, ugyancsak ebben az évben került 103 házhely kiosztásra, melyből 94 beépült, majd 1927-ben került sor újabb telkek osztására Aranyágban és az Ajtós utcában és környékén. Jelentősen fejlődött a város közművesítettsége, utak, utcák burkolása és villannyal való ellátottsága javult. A felszabadulás után Gyula gazdasági struktúrájában is fontos eredményt jelent az, hogy az iparosítás következtében újabb üzemek települtek ide, kisipari termelőszövetkezetek létesültek. A keresőkön belül így tovább csökkent a mezőgazdaságban foglalkozók aránya (6. táblázat), nőtt az iparban dolgozók 327