Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dankó Imre: Veress Endre emlékezete

tcken alapuló, ösztönző erejű. Ha végső összegezésben akarnám összefoglalni városunk nagy fia életét és munkásságát, aligha mondhatnék róla mást, jobbat, mint jelmondatát, amit Báthory Istvántól, a Báthory-családtól vett: Hiába él, aki senkinek sem használ. Veress Endréről, aki bár hat évtizedet töltött megfeszített kutatómunkában, de nem látványos eredményekre, szereplésekre vágyott, aki nagyon is csendben, mondhatni félrevonultan dolgozott, látszólag senkinek sem használt s eszerint biába élt. De csak látszólag! Mert többek között, most mi is itt, hitet teszünk mellette. Tanúskodunk élete és munkássága mások számára való hasznosságáról. Veress Endre közvetve, a történettudomány lehetőségeivel, küzdött, általában a népek, kiváltképpen pedig a kcleteurópai népek, egymás kölcsönös ismeretén és megbecsülésén alapuló, békés együttéléséért. Munkásságával nem egy embernek, még csak nem is egy népnek, hanem a keleteurópai népek egész sorának, sőt, az egész emberiségnek használt. A szigorúan vett történettudományi eredményeken túl ez Veress Endre életének és munkásságának jelentősége, máig ható, ösztönző tanítása. így, ezekkel a felemelő gondolatokkal emlékezzünk most is rá. Mégpedig a szülőváros gondoskodó, nagy fia célkitűzéseit, elveit valóra váltani kész szeretetével. JEGYZETEK 1. Előadás a békési Veress Endrc-emlékiinnepségcn 1978. november 23-án. 2. 1959. november 22-én, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Múzeumi Hetének keretében, Gyulán, a Vízügyi Igazgatóság előtti téren lelepleztük Veress Endre emlékművét, az Erkel Ferenc Múzeumban pedig Veress Endre emlékkiállítást nyitottunk és a Városi Tanács dísztermében Veress Endre emlékestet rendeztünk. Vö.: Dankó Imre: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1959. évi munkájáról. Gyula, i960. - Az emlékmű azóta más helyre, a Városi Tanács udvarára került. 3. Csatári Dániel: Veress Endre emlékezete. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. Gyula, i960. - A füzet függelékként tartalmazta Veress Endre egy kiadatlan tanulmányát is: Báthori István Habsburgellenes politikája. 4. Képes riport az emléktábla leleplezéséről. Dunántúli Napló XX. 1963. november 24. 5. Dankó Imre: Dr. Veress Endre emlékezete. Békés megyei Népújság XIII. (1958) 272. sz., Dr. Andrei Veress. Calendarul Nostra 1959. Gyula, 1958., stb. 6. Array Árpád: Bukaresttől Pécsig. Magyarország XV. (1978) 43-sz. 7. Kiss Géza: Dr. Veress Endre történész emlékére 1868-1953. Dunántúli Napló XXX. (1973) november 24. 8. A sarkadi emléktáblát országos ünnepség keretében 1928. december 3-án leplezték le. Az emléktábla szövegét lásd: Dankó Imre: Értékes adalékok Sarkad művelődéstörténetéhez. Osváth Imre és Veress Ferenc emlékezete. Békési Élet VIII. (1973) 3. sz. 565. 9. Vö.: Dankó I.: Értékes adalékok... Osváth I. és Veress Ferenc emlékezete. Békési Élet VIII. (1973) 3. sz. 561-565. 10. Id. Szinnyei József: A Békés megyei Veress-család írói. Dr. Veress Endre pótlásaival. Budapest. Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája. 1912. 11. Dankó Imre: Sarkad nagy fia: Veress Sándor. Békési Élet IX. (1974) I. sz. 28-43. 12. Beke György: Veress Sándor. Testamentum. Bukarest. Politikai Könyvkiadó. 1976. 13. Dankó Imre: Értékes könyv a sarkadi Veress-család 302