Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - SZEMLE

nulmányok betekintést nyújtanak az olvasónak a szovjet hatalom éveiben a szellemi élet területén végbement döntő változásokba, felvillantják a szovjet népnek a kultúra és tudomány, a művészet és irodalom, a művelődés és közoktatás terén elért gigászi, más népek számára is tanulságos és példamutató eredményeit. A szovjet szellemi élet egy sajátos területének fejlődéséről, a marxizmus-leninizmus elméletének gazdagodásáról számol be tanulmányában Dr. Marsi Gyula, az MSZMP Gyula Városi Bizottságának első titkára. A marxizmus-leninizmus lényegi sajátossága, emeli ki a szerző, a megújulás képessége, „az a képesség, hogy a valóság változásait a dialektikus összefüggések, bonyolult kölcsönhatások eredménye- és lehetőségeként tárja fel" (155. old.); s a forradalmi elmélet ezen megújulását, tartalmi gazdagodását a szocialista építés gyakorlati eredményei lehetővé is tették, s meg is követelték. Ezzel is kapcsolatos, hogy az SZKP a történelmi fejlődés minden szakaszán nagy figyelmet szentelt a gyakorlati élet által felállított kérdések elméleti megoldására, a marxista-leninista elmélet tisztaságának megóvására és továbbfejlesztésére. Ezeknek az elmélet terén elért eredményeknek a részletesebb felsorolása, természetesen, nem lehetett egy rövid tanulmány feladata, miként az egész kötet sem vállalkozhatott ennek, s különösen nem a Szovjetunió hatvanéves történelmének mindenoldalú bemutatására. Ez nem is volt a szerzők célkitűzése! A kötet Előszavában céljukat így fogalmazták meg: „Nem a teljes eredetiség igényével készült önálló kutatási eredményeket közlő tanulmányokat adunk itt közre. Célunk, hogy a cikkek tematikai változatosságával sokoldalú képet adjunk a Szovjetunió hatvanéves fejlődésének eredményeiről, amelyek olvasóinknak, elsősorban a propagandistáknak tényeket és érveket adnak, segítséget nyújtanak a munkájukban, a szocialista internacionalista nevelésben." Ezt a célkitűzést a kötet, úgy vélem s az előzőekben adott rövid ismertetéssel, a cikkek tartalmi gazdaságából kiragadott gondolatok felvillantásával ezt igyekeztem igazolni, maradéktalanul teljesíti; sőt a főbb tendenciák, átfogó összetűzések, lényegi jegyek bemutatásával segíti az olvasót a tények közötti eligazodásban, a társadalmi törvényszerűségek, történelmi összefüggések megértésében. Ezért joggal remélem, a kötetet valóban eredményesen hasznosítják tevékenységükben nem csupán a propagandisták, hanem a társadalmi kérdések iránt érdeklő olvasók a megye határain innen, s azon túl is. Életünk - történelem Figyelemre érdemesült kiadványt jelentetett meg a Gondolat Kiadó Eletünk - történelem címmel. Hasonló szándékkal, céllal az utóbbi években közreadott összeállításokkal már találkozhattunk ugyan, sőt néhány szakosított csoportosítású kötet méltán keltette fel az olvasóközönség és a szakemberek érdeklődését, gondoljunk csak az Emlékül hagyom... című parasztönéletírásokat tartalmazó néprajzi kötetre vagy a munkásmozgalmi visszaemlékezéseket tartalmazó országos, ill. megyei jellegű kiadványokra. (A Békési Élet is közölt néhány anyagot e nemből.) E dicséretes kiadói hullámhoz tartozik az általunk most ismertetett kötet is, specifikuma talán az, hogy ebben a könyvben megjelentetett önéletrajzokat nem kedvtelésből írogató, az utódoknak mondanivalót, emléket előre megfontoltan, tudatosan hagyományozni akaró népi önéletírók fogalmazták meg, hanem a népszerű hetilap, a Szabad Föld felszólító pályázatára, amelyet a felszabadulás 30. évfordulójának a tiszteletére hirdettek meg. Több, mint 400 díjazható munka futott be, íróink zöme talán most fogott először tollat abból a célból, hogy életének általa nevezetesnek tartott eseményeit megörökítse. Mindegyikük ahhoz a korosztályhoz tartozik, amely már felnőttként érte meg a felszabadulást. Legtöbbjük inkább a korábbi keserves évek, számukra rettenetes és szörnyű megpróbáltatásait írja le, mintegy mindenkinek szóló figyelmeztetőül az utókor számára. Az írások másik jellemzője, hogy nem valamely tudományág szempontjából lett csokorba kötve a pályázók életének a fonala, hanem úgy, ahogy ők leírásra valónak tartották, azt is írhatnánk: komplex világítással és szemlélettel, bár erre senki sem tanította, okította ki őket. Nem elsősorban szépirodalmi eszközökkel írt munkácskák ezek; főként dokumentatív hatásuk 263