Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - SZEMLE

ségek csökkenése, a munkásosztály és az értelmiség közeledési folyamata stb. A fejlett szocialista társadalomban jelentősen átalakul a másik alapvető osztály, a kolhozparasztság is: nő szakmai műveltsége, kvalifikációs szintje, tevékenységében csökken a munka fizikai jellege, egyre jobban az ipari munkához válik hasonlóvá, fokozódnak a szellemi munkára jellemző jegyek stb. A társadalmi haladás, valamint a tudományostechnikai forradalom a kolhozparaszt új típusát alakítja ki. A kommunizmus építésének folyamatában kiemelkedő szerepet játszik az értelmiség, melynek legfőbb sajátosságát a szerző abban látja, hogy érdekei elválaszthatatlanok a munkásosztály és a kolhozparasztság érdekeitől. Az értelmiség körében végbemenő változásokat vizsgálva, kimutatja, hogy a Szovjetunióban elkezdődött a munkásosztály és az értelmiség közeledésének folyamata. Elemzését abban foglalja össze, hogy a Szovjetunió osztálystruktúrája megfelel a fejlett szocialista társadalom viszonyainak, s változási tendenciái a kommunista társadalom, vagyis a szociálisan egynemű társadalom kialakulása irányába hatnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom s az azt követő társadalmi változások megteremtették a nemzetiségi kérdés megoldásának objektív alapjait és a szovjet állam a lenini nemzetiségi politika következetes valóraváltásával a szocializmus építésével párhuzamosan a történelemben először megoldotta a nemzetiségi kérdést. A nemzetiségi kérdés megoldását az tette lehetővé, amint erre Dr. Krupa András, a TIT Békés megyei Szervezetének titkára e kérdéskörnek szentelt cikkében rámutat, hogy a forradalom megszüntette az ember ember általi kizsákmányolását s megkezdődött a történelem legigazságosabb társadalmának építése. A nemzetiségi kérdés megoldásának elvi alapját Lenin dolgozta ki, s ő fogalmazta meg a Szovjetunió nemzetiségi politikájának alapelveit is. E kérdés gyakorlati megoldása azonban hosszú időt igényelt, felölelte a szocializmus építésének időszakát. Ennek során felszámolták egyes népek fejlődésbeni elmaradottságát, a különböző nemzetek és nemzetiségek közötti gazdasági, politikai és kulturális különbségeket, megteremtettek irodalmi nyelvüket, kiépítették iparukat, fejlesztették mezőgazdaságukat, felvirágoztatták kultúrájukat stb. E folyamatban két tendencia érvényesült: egyfelől a Szovjetunió népei és nemzetiségei továbbfejlődtek, nemzeti önállóságukban megerősödtek; másfelől közeledtek egymáshoz, sokoldalúan öszszekapcsolódtak egymással. Ez az integrációs folyamat vezetett el az egységes szovjet nép kialakulásához. Ennek során a nemzetek, nemzetiségek úgy illeszkedtek be a szocialista társadalomba - hangsúlyozza a szerző -, hogy megtartották nemzetiségüket, anyanyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat, s a szovjet állam támogatásával egyre magasabb szintre emelik eme értékeiket. A szocialista, majd a kommunista társadalom építése csak a társadalmi folyamatok tudományos irányítása révén valósulhat meg. A társadalomirányítás minden osztálytársadalomban politikai jellegű - mutat rá Bényei Ilona, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára, A társadalom tudományos irányítása a Szovjetunióban c. tanulmány szerzője. A szocialista társadalomban a politikai hatalom a munkásosztály kezében van, „annak az osztálynak a kezében, amelynek érdekei megegyeznek az egész társadalom érdekével" (162. old.), s éppen ez teszi lehetővé a társadalom tudományos irányítását, a politika és a tudomány egyesítését. A társadalom tudományos irányításában kiemelkedő szerepet játszanak a politikai tényezők, mindenekelőtt a marxista-leninista párt és a szocialista állam. A szocialista társadalom vezető ereje a munkásosztály, de a munkásosztály „a párt nélkül nem oldhatja meg feladatait. A párt vezető szerepének biztosítása az alapfeltétele a tudományos irányításnak" (163. old.) A kommunista párt az objektív társadalmi törvényekre alapozva vezeti a munkásosztály és a dolgozó tömegek harcát. Ezért a szovjet társadalom múltjáról, jelenéről és jövőjéről nem lehet hű képet rajzolni a kommunista párt vezető, szervező és irányító munkájának figyelembevétele nélkül. A szovjet társadalom hatvanéves történetében következetesen érvényesül a bolsevik párt tudományosan megalapozott politikája, melynek behatóbb elemzését már Dr. Pirityi Károlynénak, az Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanárának A Szovjetunió vezető ereje a Lenin alapította kommunista párt c. cikkében találjuk meg. A NOSZF szervezője és irányítója a bolsevik párt volt, mutat rá a szerző, s „a párt vezetésével valósult meg a világ első győztes szocialista forradalma, és épült fel a fejlett szocialista társadalom a Szovjetunióban" (52. old.). A bolsevik párt vezető szerepe a szovjet hatalom hatvanéves történetének minden szakaszán és a társadalmi élet valamennyi területén megnyilvánult: a forradalom győzelme után a for261