Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: Üzemmérnöknők helytállása az agrárgazdasági ágazatban

két csoport együttes nagysága viszont (2-4 ezer között) 82 százalék. A középmezőnyben - 3 és 4,5 ezer havi fizetés között - a felmértek fele (52%) található. Ha az életkori átlagokra és a munkaviszonyban eltöltött időre gondolunk (a végzettek 90 %-a 31 éven aluli, tehát a többség 5-10 évi szolgálati idővel rendelkezik), megállapíthatjuk, hogy a fizetések az életkor, illetve a munkaviszonyban eltöltött évek arányában emelkednek. Az alábbiakban azonban arra is rámutatunk majd, panaszolják az üzemmérnöknők, hogy azonos körülmények (végzettség, kor, szolgálati idő, beosztás) esetében még mindig jól érzékelhető anyagi előnyben részesülnek a férfiak. A család anyagi bázisára, a megélhetési körülményekre következtethetünk az egy családtagra jutó havi jövedelem nagyságából. A vizsgált rétegnél ez a következőképpen alakul: Havi/Ft 1000- 2001- 2501- 3001- 4001- 5001- Összesen jövedelem 2000 2500 3000 4000 5000 6000 % 20 22 20 24 8 4 100 Nagyobb összefüggésben taglalva: 2 ezerig 20%, 3 ezerig 42%, 3~4 ezer között 32%, 5 ezer felett 4% agrárszakember-nő családjában jut egy családtagra a jelzett forintjövedelem. Saját fizetésüknél lényegesen magasabbak ezek az átlagok. Következésképpen a férjek magasabb havi bérével egyesített családi jövedelem hányadosa az egy főrejutó összeg. Ez a családok 78 százalékának esetében magasabb havi 2 ezer forintnál. Megélhetési körülményeik tehát általában jónak mondhatók. Sőt, a 3-6 ezer közötti családi részesedésből élők (36%) körében átlagon felüli. Az egész téma központi problematikájára - vagyis ,,az üzemmérnök-nők helytállása az agrárgazdasági ágazatban" - ad válasz a munkahely, beosztás és szakterület elemzése (i4-iók). Arra keressük a hiteles feleletet, hogy a magyar mezőgazdasági ágazat milyen mértékben igényli, és milyen szinten alkalmazza a női agrárszakembereket? Az üzemmérnök-nők elhelyezkedését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó agrárgazdaság primer, szekunder és tercier munkaterületei szerint csoportosítottam. Az alábbi eredményre vezetett: A) Primer munkaterületen dolgozik 50% - termelőszövetkezet 40% - állami gazdaság 10% B) Szekunder munkaterületen dolgozik 24% - MEM szakoktatás 4% - MÉM tudományos kutató intézet 6 % - földügy, talajjavítás 4% - tanácsi és társadalmi szervek 2% - MÉM szakvállalatok 8% C) Tercier szakterületen dolgozik 20% - OVH apparátus és vállalatok 14% - Oktatási Minisztérium, oktatás 4% - ÉM tervező és kivitelező vállalat 2% Összesen 94% D) Más (ágazaton kívüli) munkaterületen dolgozik 6% Mind összesen 100 °/

0 A munkaadó (munkahely) szerinti megoszlás optimálisan jónak mondható. A főiskolai végzettséggel rendelkező női szakemberek Jele közvetlenül termelő üzemben dolgozik (50%). Ezen belül a termelőszövetkezetek nagyobb arányban igénylik munkájukat (40%). A termelőszövetkezetekben történő elhelyezkedésüknek ez a relatíve magas aránya meggyőző módon bizonyítja a női szakemberek iránti igényt. A szekunder és tercier munkaterületeken együttsen 44 százalékuk helyezkedett cl. Bizonyára az sem 252