Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: Üzemmérnöknők helytállása az agrárgazdasági ágazatban

Gyermekszám: Nincs Egy Kettő Három Négy vagy több Összesen % 48 32 18 2 o 100 Vagyis majdnem felének nincs gyermeke, míg további egyharmadának csak egy gyermeke van. Ez a két kategória együtt 80 százalék!. Nagyon kézenfekvő volna a következtetés, miszerint az agrárélct sajátosságai, nehézségei (nyújtott munkanap, mezei elfoglaltság, a kisebb településeken a gyermeknevelő-intézmények hiánya, a helyettesíthetőség gondjai stb.) nem nagyon kedveznek a gyermekvállalással, -neveléssel járó családi kötelezettség teljesítésének. E tények azonban társadalmi tekintetben is figyelemreméltóak. További vizsgálódást érdemelne: a munkakörülmények, a lakáshelyzet és a kedvező életkori megoszlás összefüggésében. A szülők, különösen pedig az apa foglalkozása, iskolai végzettsége a pályairányultság tekintetében jó támpont (5~7k). Az apa iskolai végzettsége zömmel alsófokú (72%). Kifejezetten mezőgazdasági jellegű szakképzettséggel 8-10 százalékuk rendelkezik. A középiskolai (idesorolva a szakmunkásképzőt is) és a főiskolai végzettség együttesen sem éri el az egyharmadot. Társadalmi méretekben viszont igen tanulságos összevetés alapja lehet. Az alsófokú végzettséggel rendelkező szülők minden áldozatot meghoztak azért, hogy leánygyermekük felsőfokú mezőgazdasági szakvégzettséggel rendelkezzen. Művelődéspolitikánk gyakorlati megvalósulásának beszédes bizonyítéka a generációk közötti képzettségbeli színvonalváltás. A felmérés alanyaként szereplő női agrárszakember-állomány apjának foglalkozása már többet mond a mezőgazdaság ismerete, és a pálya iránti ifjúkori vonzódás kialakulásáról: Ágazati munkahely: Mezőgazdaság Ipar Alkalmazott Nyugdíjas Meghalt Összesen % 26 18 12 30 14 100 Mintegy 56 százalékuk tehát még aktív dolgozó. Ennek kb. fele ma is a mezőgazdaságban keresi meg kenyerét. (A nyugdíjasok 15%-a dolgozott mezőgazdasági munkakörben.) Az ilyen családi környezet feltétlenül motiváló hatással van a pályaválasztásra. A 26 százaléknyi mezőgazdaságban dolgozó apa munkaköri megoszlása a következő: tsz-tag 10%, anyagraktáros 4%, gépcsoportvezető 2%, traktoros 4%, telepvezető 4%, csatornaőr 2%. (Az ipari jellegű, az alkalmazotti és egyéb munkatevékenység részletezésétől eltekintünk.) A családi körülmények vizsgálatát bővítve, a következőkben a házastárs, a férj iskolai végzettségét és jelenlegi foglalkozását (8k) tekintjük át. Mindkét tényező közvetlen és fokozott hatással van a női agrárszakemberek jelenlegi foglalkoztatásának alakulására. Iskolai Ált. Szakmk. Közép- Mezőgazd. Egyetem Tud. Hajadon Összesen végzettség: isk. isk. isk. főisk. fok. % 4 4 14 44 4 o 30 100 A férjezettek (70%) 53 százaléka rendelkezik mezőgazdasági jellegű iskolai végzettséggel. (Egyetem 1, főiskola 44, mg. szakközép 4, mg. szakmunkásképző 4; összesen 53%.) Ez a körülmény a mezőgazdasági jellegű munkahelyhez való kötődést támasztja alá. Egyben azt is tükrözi, hogy a házasságban élők 25 százaléka férjének alacsonyabb (részben mezőgazdasági, részben nem) az iskolai végzettsége. A férjek jelenlegi foglalkozásának megoszlása még ennél is meggyőzőbben bizonyítja, hogy mindkét házastársnak (lényegében az egész családnak) a mezőgazdasági ágazat biztosítja megélhetését, több mint fele - pontosan 52 százalékos - arányban: Ágazati Mező- Ipar, Alkalmazott, Hajadon Összesen munkahely: gazdaság műszak egyéb % 52 10 8 30 100 250