Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Marsi Gyula: Társadalom és irányítás

A társadalom egyes elemeinek irányítása, fejlődésének, változásainak meghatározása feltétlenül lehet tudományos előrelátás, tudományos tevékenység eredménye. Ez azonban a társadalom tudományos irányításának leszűkített értelmezése. Az igaz, hogy az egész irányítása feltételezi az elemek helyes irányítását, vezetését is, de nem szűkíthető le ezekre. A részek, elemek ismeretét feltételezi egy jelenség, adott esetben a társadalom ismerete. A részek ismerete nélkül nem ismerhető meg az egész. Az egész azonban nem azonos egy­szerűen részei összegével, több annál. A társadalom elemei, részei sajátos kapcsolata, jel­lemző kapcsolata is. Ez a kapcsolat bonyolult kölcsönhatás, irányításának, a társadalom egész fejlődésének, mozgásának meghatározásán van a hangsúly. Az utóbbi évszázad a társadalom jelenségeinek tanulmányozásában, magyarázásában, megismerésében forradalmi változásokat hozott. A tudományok hosszú új sora dokumen­tálta a társadalmi tények vizsgáihatóságát, tárta fel c tények törvényszerűségeit. Ezeknek a tényeknek a vizsgáihatósága, a matematika eszközeinek használhatósága még a tények ösz­szeftiggéseinck vizsgálata során is, ugyanakkor ezeknek a tényeknek, jelenségeknek irá­nyíthatóságát is feltárja. Ezt a következtetést még azok a kutatók is levonják, akik csak a tényeket vizsgálják, összefüggéseiket kevésbé, esetleg tagadják is egyáltalán összefüggések létezését, vagy a totalitás fejlődésének, változásának okát kívül vélik a totalitáson. Bármennyire messze vezettek is a társadalmi tények vizsgálatában a pozitivizmus kü­lönböző iskolái, a társadalom egészéről mindeddig a marxizmus leninizmus mutatott meg legtöbbet, és az általa feltárt távlatok a legvilágosabbak. 4 A marxizmus leninizmus az egyes társadalmi jelenségeket, a társadalmi tényeket is azért veszi vizsgálódás alá, hogy minél hasznosabbá tehesse azokat az ember számára, hogy megváltoztassa őket. így közelít a társadalom egészéhez is, eleve a változtatás, az irányítás igényével. A társadalmi változá­sok tagadása vagy akadályozása helyett a marxizmus leninizmus a társadalom szükség­szerű, dinamikus változásainak hatását igyekszik kiaknázni az emberiség számára. A marxizmussal szembenálló vagy attól távolálló eszmerendszerek sem vonhatták ki magukat a marxizmus leninzmus, vagy, ha úgy jobban tetszik, a dolgok, a társadalmi té­nyek objektív logikája alól. A természettudományok eredményeként meghódított természet, az emberiség termelő­erőinek fejlődése szüntelenül feszíti a társadalmon belüli emberi viszonyokat. A világegye­tem feltárta mérhetetlen gazdagságát az emberiség előtt. Kiaknázásához az emberi társa­dalom kemény, áldozatos erőfeszítéseire van szükség, a technika, a termelési eszközök szüntelen fejlesztésére, a termelés újabb és újabb eredményeire. Nem véletlen, hogy az irányítás, vezetés első tudományos eredményei a termelés irá­nyításában, vezetésében bontakoztak ki, a termeléssel kapcsolatban halmozódtak fel. Az sem véletlen, hogy a tőkés országok kimagasló eredményeket értek el ebben. A társa­dalom egyes elemeinek irányíthatósága azonban a tőkés társadalomban más értelmet kap, mint a szocialzmusban. Egyet jelent a társadalom dinamizmusának fékezésével, a kapitalista viszonyok stabilizálására irányuló törekvésekkel. A tőkés termelés, a kapitalista politikai rendszer szilárdítása, irányítása érekében tett erő­feszítések (a termelés precíz megszervezése az üzemekben és a pusztító világégések) arra irányulnak, hogy a társadalom egészében ne tudatosodhasson a fennálló viszonyok em­bertelen lényege. Igyekeznek elfedni azt a tényt, hogy az emberi társadalom tudományos irányítása elsősorban az embertelen viszonyok forradalmi megváltoztatását, a társadalom 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom