Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Bálint Ferenc: Dokumentumok a két forradalom Békés megyei művelődésügyi törekvéseiről

harisnya, ing stb. említ beszéd közben. Ilyen sokféle erkölcs mellett a keresztyén erkölcs is lehet helyes vagy helytelen. Ha amazok a mi szemünkben helytelenek, éppúgy lehet a mi keresztyén erkölcsünk helytelen az ő szemükben. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy most már hát azokhoz megyünk erkölcsöt tanulni, de igenis azt, hogy ne fogadjuk el a mi eddigi keresztyen erkölcsünket dogmának, megdönthetetlenül helyesnek, hanem tartsuk meg belőle, ami jó, s dobjuk ki, ami rossz. Mert hogy rossz van benne sok, azt vitatni nem lehet. Hol van pl. abban erkölcsi vonás, hogy azt a gyermeket, aki házasságon kívül jött a világra, szülei az erkölcs nevében - a szégyentől félve, egyszerűen kitették az utcára vagy megölték. Hol van az erkölcs abban, hogy az ilyen gyermek lenézett, megvetett volt, úgy a gyermekek, mint a felnőttek előtt? Hol volt abban erkölcs, hogy a nyomorúság miatt testének eladására kényszerített anyát szinte kiközösítette magából a társadalom? Hol van abban az erkölcs, hogy egy munkás éhségében vagy éhező gyermekei számára kénytelen lopni, azt megbüntetik, azt a gyárost pedig, aki a munkások keresményét, munkaerejét rabolja el, megkülönböztetett tiszteletben részesítik? Hol van az erkölcs akkor, mikor a házasságokat megkötik pusztán anyagi érdekből, szerelem nélkül, igen sokszor azzal a célzattal, hogy majd lesz szerető és házibarát? Nem erkölcsösebb-e az ilyen házasságnál az egymást igazán szeretők házasság nélküli együttélése, ha már az eddigi erkölcsök megnehezítették az egymást meg nem talált házasfelek válását s új házasság kötését? Hol van az erkölcs, mikor a vallás nevében a katolikus a reformátust, a református a görögkeletit, az evangélikus az unitáriust és mindnyájan a zsidót gyűlölni tanulta, mikor a magyar[nak] a németet, oláht stb. és viszont gyűlölnie kellett? Hol volt az erkölcs, mikor a vagyonos a szegényt, az úr a munkást még embernek sem tartotta ? Ilyen erkölcsöseknek lennünk nem lehet, nem szabad! Egy erkölcsöt fogadhatunk el: a szocialista erkölcsöt, amelyet egy szóval kifejezhetünk: emberszeretet! Amely azt mondja, hogy minden ember: ember, testvér. Ha ezt az erkölcsöt követjük, ha embertársaink javát minden erőnkből igyekszünk előmozdítani, ha senkinek rosszat nem teszünk, bánatot, kárt nem teszünk, akkor igazán erkölcsösek leszünk. JEGYZETEK i. Vö.: Gácser József: A Tanácsköztársaság kulturális törekvései és vívmányai Békés megyében. = A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. Szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1969. 191-207., Szilágyi Miklós: A gyulai vár múzeummá alakításának terve 1919-ben. = Békési Élet, 1967. 3. sz. 82-84., Oltvai Ferenc: Az iskolaügy Kelet-Csanádban a proletárdiktatúra időszakában. = Békési Elet, 1969. 1. sz. 12-18., Fancsovits György: A magyar októberi forradalom és a Tanácsköztársaság Békéscsabán. = Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk. Kristó Gyula és Székely Lajos. Békéscsaba, 1970. 277-278. 2. Szabó Ferenc-G. Vass István: Békés megye 19181919-ben. Válogatott dokumentumok. Békéscsaba, 1968. (Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból 2.) 90-98. Fotókópiában a Békési Élet 1969. évi I. száma és a Tanácsköztársaság Békés megyében i. m. is számos dokumentumot közölt. 3. Egykorú, eredeti jegyzőkönyv. BML (Békés megyei Levéltár), Békés vm. Közigazgatási Bizottsága (ezután: KB) iratai, 3772/1928. alapszám. Pál István nagyszénási tanító fegyelmi ügye. 4. Czabán Samu 1911-1914 között tanított Nagyszénáson, az állami elemi iskolában. 21