Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Bálint Ferenc: Dokumentumok a két forradalom Békés megyei művelődésügyi törekvéseiről
Jegyzőkönyv 1 1 a szeghalmi szervezett munkásnők pártjának 1919. jan. 5-én d. u. 2 órakor a községi Simayóvodában megtartott gyűléséről. Megjelentek a jelentkező tagok közül mintegy 120-an. 1. Rozsnyayné elnök a közgyűlést megnyitja és az alapszabálytervezetet felolvassa és a szükséghez képest megmagyarázza. A közgyűlés az alapszabályokat 1 2 elfogadja. (Mellékelve a jegyzőkönyvhöz.) 2. A párt programtervezetét elnök felolvassa és elfogadásra ajánlja a szeghalmi szervezett munkásság hivatalos lapjának, a „JcW'-nek 1918. dec. 29-i számában közzétett programot, 14 különösen hangsúlyozva az anya- és csecsemővédelem, úgyszintén az özvegyek és árvák gyámolításának országos szervezését. A közgyűlés ilyen értelemben határoz. (Jövő mellékelve.) 3. Elnök indítványt terjeszt elő a párt kulturális működése tekintetében. Ajánlja nevezetesen, hogy minden hónap első vasárnapján rendezzünk egy összejövetelt, amelyen ismeretterjesztő előadásokat hallgatnának a tagok erre felkért és hivatott egyénektől. így pl. a nők politikai jogainak népszerű ismertetése, - az egészségügy és betegápolás, - gyermeknevelés stb. körébe eső tárgyakról. E közművelődési délutánok előkészítése a vezetőség, illetőleg az igazgatóság feladata volna. Ezenkívül ugyancsak havonként rendezzen a párt szerény belépődíjak mellett nyilvános szórakoztató délutánokat, melynek programját lehetőleg úgy kellene összeállítani, hogy a tagok és családtagjaik magok is szerepeljenek, akik erre hajlamot és tehetséget éreznek, mert a nők közéleti tevékenységének egyik alapvető feltétele, hogy a nyilvánosság előtt való mozgást, fellépést, viselkedést és előadási készséget megszokják, megtanulják. E szórakoztató délutánok amellett azt az erkölcsi célt is szolgálnák, hogy a fiatalság legalább időnként a korcsmázástól elvonatnék, s végeredményben, a jövedelemből a párt legszegényebb és legrászorulóbb tagjait némi segélyben részesíthetné. Ezek előkészítése szintén az igazgatóság dolga lenne, míg a segély kiosztása fölött a nők tanácsa határozna. A közgyűlés elnök indítványát magáévá teszi s a közművelődési és jótékonycélú előadások tartását határozatilag felveszi programmjába. 4. Dr. Makai Márton, 1 4 a helyi nemzeti néptanács elnöke, szót kér az asszonyok gyűlésén és lelkesedéssel üdvözli régi eszményének megvalósulását: az egyenjogúsítását elért női nem szervezkedését. Minden téren készséges támogatásáról biztosítja a pártot. 5. Elnök köszönetet mond a nemzeti tanács elnökének a jóindulatért s előadja indítványát arra nézve, hogy a szervezett munkásnők pártja a nők érdekeinek megóvása végett magát úgy a nemzeti néptanácsban, mint annak bizottságaiban (népjóléti, népruházati) képviseltesse. Dr. Makai örömmel hallja az indítványt s reméli, hogy a nők együttműködése áldásosabbá, sikeresebbé fogja tenni a férfiak munkáját. A közgyűlés a javaslatot nagy helyesléssel fogadja s elhatározza, hogy a nemzeti tanácsban 2, a népruházati bizottságban 3, a népjóléti bizottságban 30 taggal kívánja magát képviseltetni. 6. Elnök bejelenti, hogy a nők tanácsának két legfiatalabb tagja, Kolm Panni és Izsák Panni, akik a titkári és jegyzői teendők ellátása végett voltak felkérve, hogy a párthoz csatlakozzanak s akik jószívvel áldozták volna idejüket, tudásukat és fáradságukat a párt érdekében, - részben az első közgyűlésen elhangzott antiszemita támadások által sértve, főleg azonban az azóta ismételten kapott névtelen fenyegetésektől megfélemlítve, tagságukról és tisztségükről lemondtak. A közgyűlés megbotránkozással vesz tudomást a névtelenségbe burkolódzó orvtámadásról, amelyet a legnagyobb mértékben megvetéssel illet 15