Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Rakonczai János-Dövényi Zoltán: Földrengések Békés megyében
reggel négy óra körül is gyenge mozgást, de ennek akkor nem tulajdonítottak jelentőseget (RÉTHLY A. 1952). A megye többi települése közül Orosházán, Szarvason és Békésen biztosan érezték a földrengést (HAAN L. 1870, RÉTHLY A. 1952). Valószínűleg más helységekben is érezhető volt, de erről nem maradt feljegyzés. 1852. február 15-én este hat órakor a békéscsabaiakat rémítette meg egy kisebb földrengés. Az északról dél felé haladó rengéshullámot néhány másodperc múlva egy valamivel erősebb követte, de ez sem okozott különösebb károkat. Az evangélikus templom falain alig észrevehető repedések keletkeztek - minden következmény nélkül (RÉTHLY A. 1952). 1866-1870 között meglehetősen gyakran voltak kisebb földmozgások a megyében. 1866 februárjában, majd március 16-án este 10 órakor Békéscsabán mozdult meg a föld, az utóbbi is azonban mindössze egy másodpercig tartott. 1869. május 27-én éjfélkor ismét Békéscsabán, valamint Kétegyházán volt földrengés. Az előbbi településen erős morajlás kíséretében két erős és két gyengébb lökés volt. Jelentékeny kár nem keletkezett : néhány fal megrepedt, a vámház leomlott, valamint edények és üvegek törtek össze. Kétegyházán is hasonló jelenségeket észleltek, de az ijedségen kívül más baj nem történt. A rengéshullám érezhetően északról dél felé haladt (RÉTHLY A. 1952). Még ebben az évben június 30-án Szarvason, 1870. február 2-án pedig Zadányban volt kisebb földmozgás, az utóbbi helyen morajlás kíséretében (RÉTHLY A. 1952). 1891. július 7-én éjjel az Elek-Almáskamarás-Kunágota ÉK-DNy-i irányú vonalon észleltek földmozgást. Feltehetően egy kisebb szerkezeti vonalon kipattant rengésről volt szó, ami néhány másodpercig tartott. Károkat nem okozott, erőssége a Mercalli-skálán mérve: Almáskamarás 3 0, Kunágota 4°, Elek 5 0 (RÉTHLY A. 1952). 1893. április 8-án délután Szerbiában, a Morava völgyében erős földrengés pattant ki, amit az Alföld jelentős részén is érezni lehetett. Békés megyében károk nem keletkeztek, de több településben észlelték a mozgásokat. Gyulán főleg a Komló Szálloda környékén volt érezhető a mozgás, itt a faliórák megálltak, s egyes függő tárgyak is lengésbejöttek. Békésen is tapasztalták a függőlámpák kilengését, Kunágotán pedig megálltak az ingaórák. Érezték a földmozgást Békéscsabán és Kétegyházán is 1. 1903. október 26-án délután Vésztőn volt gyenge földrengés, ezt a lakosság egy része észre sem vette. 2 A következő évben április 3-án a déli órákban a Balkán félszigeten, a Rila és a Rodope hegység térségében keletkezett erős földrengés, aminek hatását Békés megyében is észlelték. Gyulán keletről nyugatra haladó mozgást figyeltek meg, aminek hatására a város több részén - főleg a kórház és a Komló Szálloda környékén - a faliórák megálltak, a függőlámpák pedig himbálózni kezdtek. A néhány másodpercig tartó rengést sokan nem is vették észre. A megyében Békéscsabán és Mezőberényben is észlelték a földmozgást 3. 1905. február 8-án délután Eleken éreztek több lökésben 5 0 erősségű földrengést (RÉTHLY A. 1952), 1917. január 21-én hajnalban pedig a gyulai lakosok riadtak fel hasonló erősségű földmozgásra. Az utóbbi településnek az északi részén - az Élővíz-csatorna jobb partján - volt erősebb a mintegy két másodpercig tartó rengés. Itt számos házban elmozdultak a bútorok, megálltak az órák 4. 1938. július 8-án Budapesttől 250 km-rel délre Jugoszlávia területén keletkezett földrengés, amit Békés megyében is lehetett érezni. Békéscsabán több lakásban megmozdultak a bútorok és képek is estek le, de anyagi kár nem keletkezett 5. Orosházán reggel fél nyolc körül észleltek három gyenge lökést, ezek közül a második volt a leginkább érezhető. Kisebb károk keletkeztek: néhány kémény 'Békésmegyei lapok, 1893. április 15, RÉTHLY A. 1952. 2Békés c. napilap, 1903. november 8. 3Békés, 1904. április 10. 4Békés, 1917. január 28. "Békés megyei Levéltár: Békéscsaba polgármesterének iratai 5849/1938. 129
