Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Kósa László: Erkölcsi kihágások és büntetésük Gyulán a 19. század első felében

a Ház padlásáról nézte volna a mi történt a kertben. A tót suhanc azt vallotta, hogy ő is látta Mákszemmel az Asszonyt a sáfrán közt le ülni; de mit csináltak? mit nem? azt nem tudhatja. Több Tanuk rá tévén a dologra végeztetett: Sárosi Szabó Sámuel megintődik, hogy Sokfele bitangokat a Házához járni ne engedjen. Szabó Sára pedig megdorgáltatott, hogy máskor ha valaki felől rosszat lát vagy tapasztal, ne előre hátra beszélje, hanem az Ekklésiai Elöljárónál jelentse bé. Azonban a történetről, hogy tudniillik Sárosiné egy nőtlen legénnyel Ura távol létiben kertben nem világos helyen, hanem némineműképpen árnyékban le-üljön beszélgetni vagy akármi végett, amire célozni láttatik, a mit Szabó Sára vallott, hogy látott Mákszem István körül, mint illetlen, helytelen, becsületes Asszonyhoz nem illő és rossz célra mutató cselekedet mindenektől improbáltatott. 3. sz. melléklet (Jkv. I. 59. o.) (1809) 26. Februar. Ebben a Gyűlésben elő hívódtak Csordás János és Nádházi Ferenc feleségestől és a Menyek Krizbai Erzsók. Csordás János ellen azt panaszolta ez a menyecske, hogy az elmúlt nyáron egy ízben kinn hálván a Szálláson szopós gyermekével, és ugyanazon a Szálláson tartózkodván Csordás János is, éjszakának idején Csordás Jánost az esső bé szorította hálni a konyhába, ahol feküdt a menyecske is; a midőn egyszer tapogatózni kezdett Csordás elsőben ugyan a kis gyermek körül, hogy miképpen fekszik az Anyja mellett; azutánn pedig azt tudakolta, hogy hát ő melyik oldalról fekügyék az Anya mellé, és egyszersmind a lábaközé is nyúlt az Asszonynak. Az Asszony néki azt felelte: feküdgyék kend a fenébe, van kendnek otthon & (illetlenül kimondotta) és úgy tágult el róla az ember, hogy látta az ő meg nem egyezését a gonoszságban. Ezt a menyecske a maga férjének megpanaszolta, és az fenyegette Csordást, hogy azért megbotozza. Csordás ezért megharagudván, kurvának kiáltotta a menyecskét. Csordás itt a gyűlés előtt ugyan tagadta cselekedetét: de minden maga viseletéből, beszédéből a jött ki, hogy ő tőle kitelt az a gonoszság, és a menyecske maga viseletéből több egyenesség látszott-ki, mert ő mindég egy nyomon beszélt, ama pedig tétovázott, csak hogy vakmerően tagadta a láb közé való nyúlást. Ámbár azt nem tagadta, hogy a kis gyermek körül tapogatózott, és fekvéséről az anyát tudakozta. Végzés: Minthogy erős gyanú van Csordás ellen, hogy gonoszságra célzott cselekedetével, és még azon felljiil meg kurvázta a menyecskét, a Város Házához kiildődik a fenyítés végett. 4. sz. melléklet (Jkv. I. 62. o.) (1809) Ii. Május. Rozsos Jánosné a presbyterium előtt panaszolkodván, hogy őtet Kiss Marjai Szabó Józsefné kurvázza, szajházza és mindenféle becstelenítő szóval illeti: Kiss Marjai Szabó Józsefné Férjével egyetembe ezen dolog végett meg szóllíttattak. Kis Marjai Szabó József mint a kivel magával volt Rozsosnénak közi, jelentvén a mellett hogy mennyire Lelkénn feküdjön az neki, meg vallja, hogy ő vele volt. Rozsosné is utoljára hirtelenségből el esméri. Eképp világosságra jővén csak ugyan a Rozsosnénak az ő Kiss Marjaival való paráználkodás. Határoztatott, hogy a paráznák ugyan külső törvényszékre adódjanak fel s azonban a poenitentia tartás is engedődjön meg nékik. De meg lássa Kiss Marjainé is hogy m. u. Rozsosné Isten előtt és a Gyülekezet előtt az ő bűneiről vallást tészen és annak meg bocsáttatásáért Isten előtt esedezik, ő is engedjen neki, és ellene tett vétkéről többé felejtkezzen el. - Poenitáltak mind a ketten köz helyen. 5. sz. melléklet (Jkv. I. 65. o.) (1810) 1. Sept. Előljáró Hévizi András Felesége Szántó Katalin a Férje ellen egy hozzánk bé nyújtott Instanciába panaszolkodván, hogy az őtet kegyetlenül kínozza. Annak pedig okául valami mind itthon Házánál, a mind a tanyáján lakó rossz személyekkel való talám tilalmas esméretségét adja a Férjének, annyira hogy már kéntelcníttetett is a Férjétől más Házhoz cl húzódni. Az Instancia a felelés végett Hévizi Andrásnak a Férjnek ki adatott és ez felelt is reá. Melly feleietjében az ő Feleségével való kegyetlenül bánásának okául a Felesége részcgcskedéscit adja, a kinek is osztán a bor többek között a nyelvét is felvágja és Szenvedhetetlenné teszi. Az ellen pedig hogy neki 122