Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

Két Szolnok megyei bibliográfia Arató Antal - Szász Andrásné: A Szolnok megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája (1868-1972). Szerk. és bev. Szurmay Ernő. A mutatókat összeállították: Bálintné Hegyesi Júlia, Braun Ágostonná, Kovordányi Györgyné. Kiadja a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár. Szolnok, 1976. 232 old. Bálintné Hegyesi Júlia - Selmecziné Püski Anikó: A Jászkunság repertóriuma 1954-1974. Szerk. Kaposvári Gyula, Szurmay Ernő. Bev. Kaposvári Gyula. Kiadja a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár. Szolnok, 1976. 2, XVIII, 3-157 old. SZABÓ FERENC Többször adtunk már hírt a Békési Életben az alföldi tárgyú és kiadású folyóiratok, napi- és hetilapok, alkalmi lapok közötti gyors tájékozódás alapvető segédeszközeit jelentő, fontosabb bibliográfiákról, mint a vidéki könyvtárak maradandó értékű tudományos teljesítményéről. Részletesebben foglalkoztunk saját megyénk, továbbá Csongrád és Hajdú-Bihar megyék hírlap- és folyóiratbibliográfiáival. (Péter László az 1975. évi 3. számban, e sorok írója az 1976. évi 3-4. számban.) E kiváló kézikönyvek gyakori használata bárkit meggyőzhetett a műfaj kutatási és közművelődési szerepéről. Az összeállítók több esztendőt átfogó, nagy hozzáértést és kitartó utánjárást követelő munkájáért nem lehetünk eléggé hálásak. Az egységes alapelveket érvényesítő alföldi hírlapbibliográfiáksoraaz 1976-os évszámmal, de 1977 tavaszán megjelent Szolnok megyei kötettel gyarapodott. A kiadvány módszertani megoldásai azonosak a Csongrád megyeivel, s általában igen pontos, alapos munkát tükröz. A Szolnok megyei sajtóbibliográfia számunkra, a szomszéd megye számára, legelső helyen a sajtótörténeti összehasonlítás lehetőségei miatt különösen érdekes. Békés megye gazdaság- és társadalomtörténete, kulturális múltja a környező megyék közül sok vonatkozásban éppen Szolnok megyével hozható leginkább párhuzamba. Az 1876-ban kialakított Jász-Nagykun-Szolnok megye a mezővárosi fejlődés, majd pedig a megrekedés egyik sajátos régiója volt az Alföldön. Szolnok, a megye székhelye, a maga erőteljes forgalmi központ voltával a terület egészével ellentétes utat járt be. Jászberény, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunszentmárton, Törökszentmiklós, Tiszafüred és a többi népes település a maga környékével, vonzáskörzetével-éppúgy, mint a mi megyénkben is - saját energiájára hagyatkozva tartotta fenn a feudalizmus utolsó századában kivívott funkcióit; kapitalista fejlődés egyedül Szolnokot emelte fel. A megyének egyértelmű szellemi centruma nem volt. A régi Jászberény és a régi Mezőtúr meg a régi Karcag - iskolái és egyházi kisugárzása révén - még száz évvel ezelőtt is Szolnokénál lé- j nyegesen erősebb kulturális szerepet tudott játszani. Szolnok a századforduló táján fejlődött odáig, hogy a közlekedési és kereskedelmi irányító szerepkör után a művelődésben - s annak részeként a hírlapkiadásban - is a megye területét átfogó feladatokat vállalhatott. Az Alföld nagyobb térségeire kiterjedő szellemi vonzást a város nem képviselt. Ezen a struktúrán a felszabadulás utáni fejlődés változtatott. Szolnok igen lendületes ipari, közlekedési, kommunális és kulturális fejlesztése a megyeszékhelyet erőteljesen kiemelte, kisugárzását is növelte számos vonatkozásban. A magyar vidéki sajtó több mint fél évszázada kialakult szerepköre és területi elszigeteltsége következtében a Szolnokon vagy a megyében megjelent orgánumok ezt a kisugárzást ugyanakkor nem tudták követni. A fontosabb szellemi műhelyek a megyeszékhelyen vannak, másutt nem igen tudnak a megyét átfogó munkára vállalkozni. A Jászságban Jászberény, a Nagykunságban Karcag múzeuma jelenti a kutatás és a publikálás bázisát. Javarészt hasonló szellemi erőkkel rendelkezik Mezőtúr, Kisújszállás és Túrkeve, továbbá Kunszentmárton és Tiszafüred is. Szolnok megye fejlődéstörténetének néhány röviden felvillantott vonása a hírlapok és folyóiratok bibliográfiájából is megerősítést kaphat, s emlékeztet Békés megye viszonyaira. Északnyugatra fekvő megyeszomszédunk határai között 1972 végéig összesen 313 újság vagy folyóirat jelent meg. (A mi megyénkben ugyanezen időpontig 420. A két megye területe és népessége nagyjából hasonlónak tekinthető.) Békés megyében 1869 óta van rendszeresen megjelenő újság (hetilap vagy napilap) és 1855 óta beszélhetünk megyei periodikákról. Szolnok megye legelső újságja az 1868 elején in518