Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

Testvérek felekezetéhez csatlakozik, huszonnyolc éves, amikor a szektát kiűzik Csehországból s ekkor előbb Lengyelországba menekül, majd Lórántffy Zsuzsanna meghívására a Bodrogparti Athénbe, Sárospatakra költözik. Az eredet-hasonlóság szinte párhuzamos: „Tessedik több mint négyszáz évre vezeti vissza ősei történetét. A legrégibb adat a XIV. századból való. A Magyarországon lakó Tessedik, azelőtt Markóés Markew-család ugyanis 1357-ben kénytelen Csehországba menekülni... Az emigráltak leszármazottai a huszitákkal visszajöttek hazájukba és a Trencsén megyei Popradnón telepedtek le" - olvassuk Tóth Lajosnál. Homlokegyenest ellentétes azonban visszahatásuk az itt ért méltánytalanságokra. Comenius rövid tájékozódás után szinte a kezdettől elvágyik, négy év után távozik is Patakról, kifakadva, hogy „Itt semmiféle személyhez méltó dolgot nem művelnek, játékszerül szolgálok nevelési elveimmel, annál inkább, minél tovább maradok." Tessediket lényegesen több méltánytalanság, durva bánás érte, hisz Comeniustigen hatékonyan védte a támadások ellen Lórántffy Zsuzsanna, Tessediket pedig úgyszólván senki, mégis tudatosan és szándékoltan hű maradt a honhoz, még közelebbről: Szarvashoz, számtalan előnyösebb lehetőséget utasítva vissza a följebblépéshez. Kitéphetetlen gyökereket eresztett a szarvasi szikes talajba. * E hűséget Szarvas máig sem feledte el. Országos divat utcákat, oktatási, művelődési intézményeket, termelőszövetkezeteket nevezni cl a helység nagyjairól. Szép gesztus s tegyük hozzá azt is: meglehetősen kis költséggel jár. Szarvas ezeken túl sokkalsokkal messzebb ment a Tessedik-kultuszban: „fáradságot és költséget nem kímélve" számtalan kiadványban bontotta ki e remek alkotó profilját a múltból és a homályból, s népszerűsítette e munkás-szép életet. Gondoljunk Nádor Jenő publikációira, Ruzicskay György 100 képből álló rajzművére s még meddig sorolhatnánk. S mintegy sommázatként itt van dr. Tóth Lajos munkája. A közreadott anyag ismeretében nyugodt szívvel nevezhetjük e könyvet Tessedik-monográfiának. A tárgyilagossághoz tartozik annak leszögezése, hogy a szerző nemcsak a szerteágazó „idegen" anyagot fogta egybe, de saját kutatási eredményeit is adja, például Tessedik oroszországi kapcsolatát. A nagyszerű kiállítású, 48 műmelléklettel kiegészített félezer oldalas kiadvány a gyomai Kner Nyomda hírnevéhez valóban méltó remeklése. A föltehető érdeklődéshez igazodtak bizonyára, amikor 2000 példányszámos megjelentetés mellett döntöttek. A vizsgálódás menetét a tartalomjegyzék híven tükrözi, maga is egy saját lábán megálló váz. Ennek is főbb részei: a Tessedikkel foglalkozó irodalom, a mezőgazdaság helyzetének fölmérése után a nagy nevelő, tudós és különös fölfogásokat valló pap - ahogy a szerző mondja - „személyiségével", majd szemléletének eszmei forrásaival ismerkedhetünk meg. Ekként előttünk már az ember, a tudós és nevelő, akiből ki lehet vonni munkálkodását: örökös gyakorlatias mozgása fölött sorra kinyíló elmélet-ejtőernyőit. Templomot, iskolát épít s éjszakánként míves tanulmányok sorjáznak ki tolla alól. Talán maga se veszi észre: kora példamutató eszményképévé magasodik a vállalt küldetés teljesítésével. A fő indítás: Békéscsaba, gyermekkor a templomalapító atya mellett. Árvaság, pozsonyi nekikészülődés az életnek, hazai s külhoni világlátás s a kör már be is zárul: Surány után 25 éves fővel lelkészkedés, tanítóság Szarvason a patriarkakorban bekövetkezett haláláig. Magánéletének is milyen fároszai: a két feleségtől húsz saját s nevelt gyermek! Sajátos erkölcsiségtől ragyogó életének puszta látványába is belevakultak félművelt kortársai. Csoda, hogy minduntalan kiverték nyájukból, mint nem közéjükvalót? Csak látszólag könnyű egy ilyen gazdag életmfivű alkotó ábrázolására vállalkozni. Azért ugyanis, hogy bőven folyik az anyag a munkához. Bizonyára Tóth Lajos a megmondhatója, mennyire nem így igaz. A feszült figyelemnek mennyire nem szabad egy pillanatra sem „kihagynia": egyetlen momentum elsikkadása, kicsit is sántító elemzés a jobbik esetben torzít, ha nem - hamisít. A Tóth-nyújtotta Tessedik-fejlődésrajz hiteles, amit az olvasó nyomban megérez, mert hisz valőrként ott állnak mögötte a tudós-nevelő tettei, alkotásai, akkor is, ha puritanizmusa, magatartása, serénysége a falusiak szemében példa helyett ellenpélda lett. Persze történelmi távlat kellett hozzá, hogy lássuk - s ez korunk -: Tessedik az isten háta mögötti Szarvason is européer tudott lenni. Tóth Lajos oknyomozó módszerrel mutatja ki a hatást, ami Tessediket ezzé gyúrta: francia fölvilágosodás, német racionalizmus, divatszerűvé váló filantrópizmus s a gazdaságtudományi szakirodalom 505