Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - SZEMLE

Most a gazdag tartalmú Békési Élet tíz évfolyamát felölelő repertórium kézhez vételekor sajdul meg a szívem, hogy mi, alföldiek mily kevéssé becsüljük múltunkat! A Duna—Tisza köze és a Tiszántúl mindössze a vékonyka Jászkunságot, a Szabolcs-Szatmári Szemlét és az egyre gazdagodó Békési Életet tudja fölmutatni az Északi hegyvidék Borsodi Szemléjével, Palócföldjével vagy a Dunántúl Vasi és Soproni Szemléjével, Baranyai Művelődésével szemben. Pedig nem hihetem, hogy a műemlékek törökkori és későbbi pusztulásával a szülőföld szeretete is kihamvadt volna. No, de örvendezzünk, hogy a békési táj ilyen gazdag termést takaríthat be egy évtized után, hogy a megjelent cikkek fölsorolása is több mint 8 ívet tölt meg. A szerkesztő Kovács Mária a közel egynemű anyagot tartalmazó folyóiratok föltárásának legkorszerűbb módszerét, az időrendi közlést választotta. Ezzel mintegy „lekicsinyítette" az egész lap tartalmát. A repertórium használója nemcsak tájékozódhat, hanem nyomon kísérheti a folyóirat szerkesztésének változását, tematikájának gazdagodását. Kiolvasható szinte így a sorok közül az egész „közművelődési és tudományos szemle" története. A repertórium elején egy szűkszavú használati eligazítás után a Békési Élet bibliográfiai adatai következnek, mintegy egyetlen cseppbe gyűjtve a tengert. Ezt követi a cikkek felsorolása. A cikkek leírásai tételszámozva az időbeli megjelenés sorrendjét, egy számon belül pedig a természetes sorrendet követik. Néhol túlzottnak tartjuk a tételeken belüli zárójelczést, ami a könyvek leírására készült magyar szabvány előírásait követi. Helyenként megtévesztő, hogy a tételekhez csatlakozó annotációk a tétel szövegétől ugyan elválasztva, de ugyanolyan betűtípussal jelennek meg, így hajlamos a használó az egybeolvasásra. Mind a zárójelezés túlzása, mind az annotációk azonos betűtípusa különösen a könyvismertetések esetében zavaró. Másik problémám inkább elméleti jellegű, nevezetesen, hogy hol egy tétel határa? A repertórium ugyanis pl. 4 tételben közli az 1966. évi 1 számban Békéscsaba új arca főcím alatt megjelent 6 fényképet. A szétválasztás esetleges, fotósok és a megjelenés helye szerint történt. Ez sem pontos azonban, mivel a 40. oldalon levő két fénykép közül a tartalomjegyzék szerint az egyik Demény Gyuláé, míg a repertórium mindkettőt Hidas (a folyóiratban Hidasi) Tibornak tulajdonítja. Vagy az összevonást és a főcím alatti egyetlen tételben való közlést tartottam volna helyesnek, a két fényképész megnevezésével, vagy a fényképek darabonkénti, tételes jelzését a tényleges tartalmat megjelölő aláírás közlésével. Hasonló problémák elsősorban az illusztrációkkal kapcsolatban merülnek föl, mint pl. a Lipták Pál rajzait leíró 321-323. tétel esetében. A tétel határainak esetleges szűkre szabása a mutató földuzzasztását idézi elő, másrészt viszont a tétel határainak bővítése információk clsikkadását okozhatja. A fényképek esetében pl. nem derül ki, hogy egy a színházról, egy a hűtőházról stb. készült. A tétel határainak ilyen eklektikus kezelése, amit a két példa összevetése esetén látunk, következetlenséget szül. Egyértelmű dicséret illeti meg viszont a repertóriumot lezáró egységes betűrendes mutatót, mely 32 nyomtatott oldalon igazítja el tíz év folyóiratanyagában a keresőt. A mutató tételszámokra utal. Az „egységes" jelző az előbbi mondatban arra vonatkozik, hogy a mutató egyetlen (betűrendes) besorolási elvet vitt véghez a személynevek, földrajzi nevek és tárgyszavak esetében, így a személynév egyben tárgyra utaló „tárgyszó" is lehet, ha a cikk az illető személyről szól, ezt a mutatóban dőlt betűs szedés mutatja. Mind a földrajzi nevek, mind a tárgyszavak tagoltak. A mutató ugyanis váltakozva kezeli nem±11. fajfogalomnak ezeket. Ha a földrajzi név a besorolás alapja, alatta (beljebb szedve) tárgyi alosztályozást találunk. Ha viszont tárgyszó a betűrendbe sorolás alapja, alatta földrajzi, esetleg szűkebb (specifikus) tárgyi bontást találunk. A földrajzi és tárgyi szempont ilyen váltakoztatása lehetővé teszi a mindkét irányú keresést, ezáltal igen gazdaságosan használható. Az anyagot tehát több szempont szerint rendezi egyszerre. így pl. Gyula alatt igen sok tárgyi alosztást - gimnázium, harisnyagyár, húsüzem stb. találunk, de ugyanezek tárgy szerint is besorolásra kerültek, pl. harisnyagyár Gyulán, húsüzem Gyulán stb. Fölmerülhetnek aggályok a nemfogalom kiemelésének szűkmarkú alkalmazása miatt. Hiányolhatok a nagy átfogó tárgyszavak. A szakirodalom azonban máig sem oldotta meg a nemes fajfogalmak alkalmazása arányának kérdését, 405