Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Marsi Gyula: A közép-békési centrumok és a korszerű városi létfeltételek

A közép-békési centrumok és a korszerű városi létfeltételek MARSI GYULA Tóth József a Békési Elet 1977. évi 3. számában tanulmányt jelentetett meg „Gondolatok a középbékési centrumok koordinált fejlesztésének szükségességéről és lehetőségeiről" címmel.

1 Azóta a tanulmánnyal kapcsolatban a Békési Életben néhány reagálás is megjelent.

23 A közép-békési centrumok fejlődésének kérdései nagyon sok embert érintenek. Helyzetük, fejlődésük a megye lakosságának szinte egészére hat. Az elmúlt évtizedekben, különösen az utóbbi másfél évtizedben ezek a városok, nevezetesen Békéscsaba, Gyula, Békés más magyar városokhoz hasonlóan gyors fejlődésnek indultak. A fejlődés során egyes problémáik találkoztak, és nagyon gyakran nem csak egyszerűen találkoztak, hanem ütköztek is. Az ütközések nem mindig kedvezően segítették elő a különböző feladatok megoldását. Ez is jelzi, hogy e centrumoknak a fejlesztését, fejlődését össze kell hangolni, amennyiben lehetséges a jelentkező problémákat közös erőfeszítéssel, minél jobb hatásfokkal kell megoldani. A téma tehát önmagában is jelentős, sőt ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy nemcsak szükséges a koordinált fejlesztés, hanem adottak a koordinált fejlesztés lehetőségei is. Ezeket a lehetőségeket azonban a felszabadulás óta sem tártuk fel megfelelően. Mai viszonyaink között, amikor a társadalmi viszonyok, a gazdálkodás fejlesztése extenzív módon már elképzelhetetlen, az intenzív fejlődés igénye mindinkább arra késztet berniünket, hogy az együttműködés lehetőségeit sokoldalúan feltárjuk és hasznosítsuk. A koordinált együttműködés ügye szorosan kapcsolódik a fejlett szocialista társadalom építésének napjainkban felvetődő kérdéseihez.

4 A közép-békési centrumok koordinált fejlesztésének alapvető problémája a területen, városainkban és vonzáskörzeteikben élő emberek életmódjának kérdése. Ezeknek a centrumoknak alkalmassá kell válniuk arra, hogy erősítsék, segítsék a szocialista életmód fejlesztésének lehetőségeit. Tulajdonképpen ez a törekvés kiindulópontja az említett centrumok és vonzáskörzetük gazdasága tervezésének, az itt lezajló társadalmi folyamatoknak, sőt e folyamatok következményeinek is. Az elmúlt években nagyobb fejlődési perspektívákat vizsgáló társadalmi programok során mind a három városban, mind megyei szervek dokumentumaiban szerepelnek az itt felvetett, érintett problémák.

5 Még a tanulmány megjelenése előtt a Népszava egy riportja is tájékoztatott arról, hogy a három város pártszerveinek vezetői több alkalommal egyeztették programjaikat.

6 A gyakorlatban kialakították az együttműködés legfontosabb feltételeit. Azóta már arra is sor kerülhetett, hogy az együttműködés elveit rögzítsék, megjelöljék a területen tevékenykedő tanácsi, társadalmi és töniegszervezetek, gazdasági szervek együttműködésének alapelveit is. Előremutató megyei programok támogatják ezeket a törekvéseket. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága időközben elemezte azt a helyzetet, amely a Politikai Bizottság 1973-as, a városokban folyó politikai munka javítását, fejlesztését célzó határozatának végrehajtása során kialakult. A megye városaiban folyó politikai munka elemzése során hangsúlyozta a végrehajtó bizottság, hogy jelentős a három város politikai munkája továbbfejlesztése szempontjából a politikai, gazdasági, kulturális tevékenység megfelelő egybehangolása.' A megyei pártbizottság gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottságát felkérte arra, hogy vizsgálja meg e tevékenység legfontosabb elvi, politikai alapjait, feltételeit. A gazdaságpolitikai munkabizottság tevékenysége nyilván nagy segítséget nyújt majd az előrehaladáshoz, a továbblépéshez ezen a területen. 81