Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán-Tóth József: Adalékok az Alföld első világháború előtti népességmozgásához - különös tekintettel Békés megyére

A megyehatáron túli földvásárlásban - és az ehhez kapcsolódó kirajzásban - az orosházi és a békéscsabai parasztság járt az élen. Orosházi gazdák vásárolták fel a csanádapácai határ jelentős részét (Miklya J. 1962), megszereztek egy 500 holdas birtokot a bánhegyesi határban, s jelentős földterületekhez jutottak a Csongrád megyéhez tartozó vásárhelyi pusztán, továbbá Eperjes és Nagymágocs határában (Szabó F. 1965). Az 1887-1894 között lebonyolított medgyesegyházi (Arad megye) parcellázás a békéscsabai parasztság jelentős birtoknövekedésétjelentette. A parcellázás új községalakítást is jelentett, s ezzel is szép számú Békés megyei lakos költözött át másik vármegyébe. Említést érdemel a csabaiak birtokszerzése a kaszaperi és csanádapácai határban is. A kisebb mezővárosok közül jelentős - közel 2000 hold - földet szerzett Tótkomlós a kaszaperi, bánhegyesi és makói határban (Gajdács P. 1896). A Békés megyei parasztság megyehatáron kívüli jelentős földvásárlásai által indukált népességmozgás arra utal, hogy az agrárterületek közti migráció az esetek jelentős részében a gazdaságilag fejletlenebb megyék jelentős népességnyereségével zárulhat, s nem jelent feltétlenül hátrányos helyzetet a negatív vándorlási mérleg sem. A nagyarányú földvásárlások lehetősége a századfordulóval lezárult, s vele együtt a hozzá kapcsolódó migráció is megszűnt. Ezzel magyarázható Csanád Békés megyével szembeni nyereségének nagyarányú csökkenése is. 4. A Békés megyén belüli népességmozgásban is minden bizonnyal jelentős szerepet játszottak a településhatárokon kívüli földvásárlások. Főleg Békéscsaba, Orosháza és Szarvas vagyonos parasztsága növelte a nagybirtokok rovására földvagyonát, s a birtokosok egy része le is telepedett az új birtokon. Az 1875-ben alakult Kondoros legtöbb telepese is Szarvasról érkezett (Bella I. 1975). Az igen dinamikus későbbi népességnövekedés - 18901910 között megduplázódott a lakosság - is nagyrészt a szarvasi kiköltözések következménye volt, s Nagyszénás jelentős népességnövekedésében is szerepet játszhatott a szarvasiak birtokvásárlása (Maday P. 1962). A földvásárlás indukálta népességmozgás Orosházán volt a legjelentősebb: 16 000-18 000 kh föld került mintegy 1200-1500 család kezére, szinte mind a - részben megyén kívüli szomszédos települések határában (Szabó F. 1970). A legjelentősebb földvásárlások fél vármegyére kiterjedő vándorlás alapját is képezhették. 1899-ben Békéscsaba megvásárolta a Nagyszénás, Orosháza, Csorvás, Kaszaper, Csanádapáca és Békéscsaba határában elterülő 8045 kh-as Trauttmannsdorf-birtokot. A parcellázás során a földből nemcsak csabai, hanem nagyszénási, csorvási, gádorosi és kondorosi lakosok is vásároltak (Szabó F. 1970). A példák sorolását tovább lehetne folytatni, de az eddigiek is elegendőek annak belátására, hogy a nagybirtokok egy részének paraszti kézre kerülése - s a többi földvásárlás is Békés megyében a migráció egyik fontos kiváltója volt a századfordulóig. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a más indíttatású népességmozgás jelei nem mutathatók ki Békés megyében. Az iparosodás és az urbanizációs folyamat lassúságára utal azonban, hogy a nagyobb települések népességet tömörítő, népességmozgást indukáló szerepe még nagyon gyenge; a népesség relatív koncentrálódását kifejező C-koefficiens (Tóth J. 1969) értéke 1,00 alatt marad (2. táblázat). 5. A kiil- és belterületek közötti népességmozgásra vonatkozóan nem rendelkezünk összefoglaló adatokkal ebből az időszakból. A népszámlálások sorában az 1910-es volt az első, amely a népesség e szempont szerinti megoszlására adatokat tartalmazott. Ezek szerint az akkori megyeterület népességének több mint egynegyede, a mainak 34%-a külterületen élt. 61