Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

Vcleinctiye szerint is Mezőberény számos középfokú, részleges középfokú központ fejlettségi színvonalát meghaladja. Kérte a vita résztvevőit, hogy foglaljanak állást a nagyközség feljebbsorolása kérdésében, valamint Mezőberény városkörnyéki státusza ügyében. A felkért hozzászólók közül elsőként Bcluszky Pál, az MTA Földrajtudományi Kutatóintézet (Budapest) tudományos munkatársa mondta el korreferátumát. Véleménye szerint Mezőberény kezdeményezése hasznos lehet a gyakorlati tervezés és a gazdasági földrajz számára is. A településhálózat-fejlesztési koncepció első változata még meglehetősen merev térszerkezetet adott, az 1971ben jóváhagyott variáció már rugalmasabb volt, s úgy tűnt, hogy az Alföldön jól tükrözi a tényleges helyzetet. Az elméletileg helyes rendszer azonban az Alföldön mégsem mindig elegendő, ezt többek között a Mczőbcrény-vizsgálat is igazolta. A tanulmány - számára - meggyőzően igazolta, hogy Mezőberény több, mint kiemelt alsófokú központ. A vizsgálati módszereket jónak ítélte, de hiányolta a mezőgazdaság értékelését, s javaslatot tett még néhány kisebb változtatásra is. Bcluszky Pál szerint tovább kell lépni annál, hogy a településhálózatban feljebb, vagy lejjebb léptessünk egy-egy települést. Olyan megoldásokat is meg kell nézni, hogy a városi szerepkörök között milyen megosztás valósítható meg a településegyüttesekben. A városok közti belső munkamegosztás növelheti egy-egy település súlyát. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy Mezőberény számára ez a munkamegosztás hogyan lehetne a legkedvezőbb. Kollarik Amália kandidátus, egyetemi docens (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest) véleménye is alapvetően pozitív volt az összegző tanulmányról. A téma sokágú feldolgozást tett lehetővé, s ezt a munkacsoport igen korrekt módon végezte el. A téma nagyon időszerű, s a szerzők látványos módon igazolták tételeiket. A nagyon bonyolult összefüggéseket jól mutatták be, s rövid, praktikus értékeléseikkel a gyakorlati szakemberek és vezetők figyelmét is orientálták a problémákra. A rendezési tervvel szemben a vitás kérdésekben az összegző tanulmány véleményét fogadta cl. Jónak, szemléletesnek tartotta az ábraanyagot is. A munka értékei mellett azonban néhány hiányosságra is felhívta a figyelmet. A helyzetkép Mezőberényről reális, de szükséges lett volna a korösszetétel, a foglalkoztatottak struktúrája, a gazdasági potenciál bemutatása is. Ugyanakkor lehetett volna jobban szelektálni a mutatók között. A közép-békési városrégió már létező valóság, ennek Mezőberény is fontos része. Lényeges, hogy a régión belül a lakosság életkörülményeiben kiegyenlítődés menjen végbe. Ebben fontos szerepe lenne a mezőgazdaságnak is, ezért foglalkozni kellett volna vele. A mezőgazdaság fejlesztése magával hozza, hogy a fiatalok nem mennek el a településekből, az általános kulturális színvonal is emelkedik. Nyersanyagot termelő mezőgazdaságot kell kialakítani, s ez növelné az integrációt is. Az ilyen mezőgazdaság nagyobb megbecsülésének együtt kell járnia a település fokozott anyagi megbecsülésével. Meg kell nézni, hogy Mezőberény gazdasági súlyával mennyiben van szinkronban a nagyközségben az életszínvonal és az ellátás. A település fejlesztését megkönnyíti, hogy gazdasági szerkezete összhangban van adottságaival. Végezetül annak a reménynek adott hangot, hogy a Mezőbcrénnyel és környékével kapcsolatos kutatómunka folytatódik, s hogy az illetékesek is észreveszik, hogy Mezőberény fcljcbbsorolása jogos. Mészáros Rezső, a József Attila Tudományegyetem (Szeged) adjunktusa felszólalásának bevezetőjében dicsérte Mezőberény vezetőinek szemléletét, hogy településük fejlődése és fejlesztése érdekében a tudományos kutatást is felhasználják. A továbbiakban kifejtette, hogy a térgazdasági folyamatok felgyorsulásával megszűnik a falusi térségek homogén jellege is. A településhálózatban az alsófokú központok közül kerülhetnek ki azok a települések, melyek a falusi térségekben fontos szerepet játszhatnak. Ezért nem becsülhető le ez a kategória, mégis eléggé eltérő a megítélése. Probléma, hogy túl sok az ilyen rangú település, másrészt ezek kevés pénzt kapnak, pedig fejlődniök kellene. A kiemelt alsófokú központok és a részleges középfokú központok lehetnének a magyar településhálózatból annyira hiányzó kisvárosok. Az összegző tanulmánnyal kapcsolatban hangsúlyozta az adatgazdaságot, de hiányolta a mezőgazdaságot, mert ez szintén dinamikus eleme lehet a település fejlődésének. A nagyközség feljebb sorolását Mészáros Rezső is indokoltnak tartotta, de kiemelte, hogy a jövő szempontjából a közép-békési településegyüttcs fejlődése nagyon lényeges lesz, főleg a funkcionális kapcsolódások révén. 524