Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik János: Erdős Kamillra emlékezünk

Fodozovo cigány házaspár (Erdős Kamill gyűjtéséből) Teknővájó cigány férfi (Erdős Kamill gyűjtéséből) nem jutott cl odáig, hogy az általa összegyűjtött cigányanyagot összehasonlítsa a környező, illetve vándorlásuk alatt érintett népek kultúrájával, s rekonstruálhassa a vándorlásuk közbeni hatásokat, azok mértékét és irányát. Pedig milyen hasznos lett volna például megfejteni az olyan titkokat, mint amely a cigánytemetéssel kapcsolatban is felötlik: Honnan az, hogy a társadalon

; peremén elő, a magyarsággal mindössze néhány évszázada együtt lakó oláhcigányság ennyire gazdag archaikus temetési szokásanyagot vett át és őrzött meg a magyaroktól. Úgy ítélem meg, hogy itt kell szóljak arról is, hogy Erdős Kamill szenvedéllyel vetette magát a tudományos vitákba. Szép példája ennek a szenvedélyes vitázókedvnek éppen a temetési szokások gyűjtése közben megtaláltferji-siratók kérdése. A vita abból eredt, hogy a nógrádi cigányok körében (Góman Kálmán 3 3 éves balassagyarmati cigány) olyan dallamokat gyűjtött, amelyekben elhunyt szeretteihez szólott az élő, tehát sirató dalokat. Ehhez a felfedezéshez (!) begyűjtötte a szaktekintélyek véleményét arról, hogy lehet-e férfi-sirató a cigányság körében. Mindez a hagyományosnak tekinthető Kodály-féle véleménnyel szemben történt. A vita egyre nagyobb hullámokat vetett, végül baráti köréből is csaknem mindenki hozzászólt pro és contra a kérdéshez. A néprajzosok arra biztatták, helyesen, hogy gyűjtsön további adatokat, mert a kérdést végül is gazdag recens anyag birtokában el lehet dönteni. Ebben azonban már megakadályozta betegsége. Végül a kérdés tisztázatlan maradt, mert időközben elhalálozott. Ahhoz pedig kevés az ismeretanyag, hogy elfogadjuk Erdős Kamill kéziratban maradt állítását: „Magyarországon az oláh (vlax) cigányok primitívebb törzseinél, illetve nemzetségeinél általános és elterjedt szokás a férfi siratás, éspedig Magyarország egész területén." * Az elmondottak alapján, mintegy azok összegzéseként is megállapíthatjuk, hogy Erdős Kamill közel egy évtizedes tudományos, kutatói pályája így, torzó voltában is tanulságos lehet számunkra. 51