Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Irányi Dezső: Békéscsabai diákok kutató- és gyűjtőmunkája 1848 centenáriumán

egyik legbecsesebb darabja lett, idézte a Viharsarok márciusi riportja is...) Ijedten „tüzet szüntess"-t kiáltottam - addig legalább, míg átnéznénk az iratokat. Magam is a helyszínen akartam teremni, de Kígyós akkor messze volt - tél és gondok - utazásra egyhamar nem jutott időm. Némi anyagot hozott még be a legényke, de jelentette, a tüzelő már fogytán. (Sajnálták, vagy rcstelték is a népek, hogy kiállítást rondítsanak holmi beküldött szemét-papírokkal?...) Újkígyósról adtak az elöljáróság, az egyház és magánosok is anyagot, okmányt főleg. A III. A-s fiúk inkább a hatóságokat környékezték (Pfeff Vilmos, Bandur Imre megbízottaim), Ambrus Margit, elsős lányunk, a plébániát... Békésről a múzeum-teremtés gondjaival bajlódó, egykori, idős tanárom ígért anyagot, Mucsi diákom útján, Kondoroson a csárdáról kaptunk emléket. A falvakból begyűlt anyag zöme személyi okmány, szerződés, folyamodvány, gazdasági irat, családi adatokat tartalmazó imakönyv, régi pénz, kép, emléktárgy volt. Vésztő, Bélmegyer magyar, Kötegyán, Méhkerék, Kétegyháza román családi emlékeket hozott felszínre, Csaba, Dél-Békés vegyesei: ebben több ritka könyv, népi emléktárgy volt... Legszebb meglepetés az az ezernyi faragott fapálcikából (fém- és kötőanyag nélkül) konstruált miniatűr székely fatemplom-remek volt, népművészeti érték, amelyet Zsótér Mihály III. A osztályos eminens tanulóm édesapjával együtt készített és hozott be Nagymajlátról (ma: Nagyér). Drága kincsünket történelmi kiállításunk központjában, emelt helyre állították és ki is világították a fiúk. Miska különben egyúttal kiállításunk diák-főrendezője is volt. (Bizonyára sokszor eszébe jut a nehéz idők szép emléke neki is, aki kemény munkában töltött, rögös, de szép és hasznos életút során az 1976 óta a szegedi ipari vásárnak is igazgatója, főrendezője lett...) Jött anyag Csanádból, Biharból, Tiszazugból is. A városokkal különben változó szerencsével jártunk: Gyuláról ezt a bejegyzést őrzöm: „A gimnázium külön kiállítást rendez. A Múzeum rendezés alatt. De céhiratokat kapunk." Családi ereklyéket hoztak gyulaiak. (Apponyi III., Engelhardt II. oszt., a Fekete-Szűcs brigád.) Orosházáról megbízottaink jelentették: a múzeum nem adja anyagát (pedig csak a kiállítás időtartamára kértük...) Jó lett volna - válaszoltam a fiúknak. De vigasztaltam őket, borsosán téve hozzá: Sebaj! Orosháza nélkül is kerek a megye és 48... (Legalább a mi szempontunkból nélkülözhető volt. Később kapcsolatunk Nagy Gyulával annál barátibb lett.) Magánhelyről került azért orosházi anyag is. Békéscsabán most is több gyűjtőraj indult. (Mint korábbi néprajzi gyűjtéseinknél és más munkákban.) A III. B és a lányok vállalták a lakosság körében a keresgélést. Vezető Fazekas Jóska, de korábbi karsztkutatóim, gyűjtőim, Szabó Laci is köztük. A III. A „trió"-ja: Zsótér Mihály, Seres János, Szeles Sándor a csabai városi múzeum pincéjét is felkereste. A pince vízzel félig telt gyomrában ázott, halomban, pusztulásra ítélve, a kimustrált városi iratanyag. A könyvtárat fenn, ismerős: Féja Géza rakosgatta, aprólékos gonddal. A pincével se kedve, se ideje nem volt törődni. A fiúknak csak intett, keresgéljenek, ha bírják tüdővel. S azok beálltak a sötétbe, penészbe, levegőztették, száraz helyre mentették a menthetőt. A kiállítás szakszempontjából célszerűt elhozták, bemutattuk ott. Eredmény - rendezés A gyűjtés sikere várakozáson felüli volt! Az anyag nagyjából 1947-48 téli szünete idején összegyűlt: mintegy 300 irat, népi emlék, régi pénz, könyv, egyéb. 1948-49-ből, de - utasításomhoz híven - korábbi és későbbi időkből is. Szinte teljes 48-as körkép - gazdasági, társadalmi, politikai - bontakozott ki előttünk a kezünkben lévő anyag alapján. Mikor már nyilvánvalóvá vált a gyűjtött anyag sokoldalú gazdasága, igyekeztünk feldolgozását, célunkhoz híven, tudományos értékűvé emelni. A gyűjteményt 12 csoportba soroltuk, megfelelő feliratokkal ellátva. Az iskola jellegének megfelelt, hogy a gazdasági élet fő ágai szerint - e címszók alá helyeztük el a legtöbb, ezek korabeli arculatát lehetőleg teljességében illusztrált darabot (I—

III. Ipar - Kereskedelem - Mezőgazdaság). De külön kiemeltük a parasztság (jobbágyság) 48 előtti, alatti, utáni életét 465