Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Czeglédi Imre: Boczkó Dániel, az 1848-1849. évi szabadságharc kormánybiztosa
vezetését Vécsey tábornokra bízta, aki a vár teljes körülzárására, a várőrség kiéheztetésére tett intézkedéseket. Boczkó Kossuthhoz írt levelében a vár ostrom nélküli elfoglalását javasolja, mert szerinte a várőrség bizonyos feltételekkel hamarosan hajlandó lesz a vár feladására. ,,A várnak ostrom általi bé vétele nagy áldozattal, katonaságunk leg vitézebb tagjainak fel áldozásával lenne össze kötve, kikre szegény hazánknak nagy szüksége lészen" - írja. Kossuth beleegyezik a Boczkó által közölt feltételekbe, s megbízza Vécseyvel együtt a tárgyalások vezetésével, melynek eredményeképpen június 30-án Oaradon aláírják a vár átadásának feltételeit. Másnap, július i-én, az ellenség szabad elvonulás mellett átadta a várat. 2 0 A vár elfoglalásával Boczkó teljesítette kormánybiztosi feladatát. Alig pihenhet. Július 9-én Kossuth újabb, sokkal nagyobb feladattal bízza meg: kinevezi Erdély teljhatalmú kormánybiztosává, s ezzel Bem tábornok mellett működik, mint a kormány megbízottja. 21 Hivatali székhelye Kolozsváron volt. Működéséről néhány dokumentum tanúskodik. A szabadságharc utolsó heteiben erélyes intézkedéseket tesz a rend fenntartása érdekében. Fellép azok ellen a tisztviselők ellen, akik az ellenség közeledtének hírére elhagyják hivatalukat, s nem gondoskodnak a rájuk bízott állami vagyonról. Augusztus elején kötelez mindenkit az aprópénz elfogadására, hogy a katonaállítást elősegítse. Körrendeletben korlátozza a céhek jogait az iparosok és a lakosság érdekében, s tulajdonképpen kimondja az iparszabadságot. 2 2 Augusztus 1 i-én Aradon részt vesz az országgyűlés utolsó ülésén. (Összesen 11 képviselő voltjelen.) Az összeomlás gyorsan közeleg. Augusztus 13-án Görgey leteszi a fegyvert. Augusztus 14-én iktatnak utoljára iratot az erdélyi kormánybiztosi hivatalban, s ezzel a hivatal befejezte munkáját. Boczkó Dániel néhány hónapra eltűnik szemünk elől. • A szabadságharc után a körözöttek egyik listáján találkozunk ismét nevével. Az 1849-i keltezésű, de közelebbről meg nem határozott időpontban kiadott jegyzék 118, ,,a magyar forradalomban résztvevő és szökésben lévő" személy adatait tartalmazza, akik a forradalom idején Erdélyben tevékenykedtek. Köztük a sorrendben egymásután következő három „meghatalmazott magyar kormánybiztos": Beöthy Ödön, Szentiványi Károly és Boczkó Dániel. 2 3 A körözés nem volt hiábavaló, bár Boczkó megtalálásához tragikus véletlen járult hozzá. A csabai szőlőkben meghúzódó Boczkót októberben két kóborló megtámadta, koponyáját behasította, s kirabolta. így talált rá a csendőrjárőr az egyik árokban. Bevitték a városba, ott felismerték, orvosi kezelés alá vették és hadbíróság elé állították. 2 4 A róla vezetett hadbírósági napló szerint október 20-án iktatták a kerületi főispán jelentését Boczkó „beszolgáltatásáról." 2 5 Egy évig tartó vizsgálat következik ezután a pesti haditörvényszék előtt. A vizsgálat iratai megjárták Arad, Kolozsvár katonai és polgári parancsnokságait, átvizsgálták a kormánybiztosi működése alatt keletkezett iratanyagot, s a jelentések és ténykedései alapján készült el a vádirat. Kihallgatására csak elfogása után 5 hónappal 1850. március 11-én került sor. 1850. október 23-án ült össze a védtörvényszék ítélethozatalra. Ennek teljes ceremóniáját megőrizték a jegyzőkönyvek. Előbb felolvasták előtte korábbi vallomását, melyet aláírásával igazolt. Ekkor a vádlott eltávozott. Ezután a kinevezett hadbíró az ülnökök részére felolvasta a legfontosabb aktákat, s közölte a „szavazati információt". (Azaz milyen büntetést kell kiróni a vádlottra.) Ezek után az ülnökök is eltávoztak, s megjátszották a szavazási 440
