Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Köteles Lajos: A közművelődési párthatározat tapasztalatai Békés megyében
A korábbi éveknél gyorsabb ütemű fejlődés történt az ismeretterjesztés formarendszerében is. Jelentősen nőtt az előadás-sorozatok és a komplex sorozatok aránya. - Rendkívül dinamikus a színház közművelődési tevékenységének kibontakozása. A munkásszínjátszók felkarolása, a munkás-paraszt-színész találkozók, a már az üzemekben is szereplő Klubszínház, a felnőttoktatásban, a közművelődési vetélkedőkben és az iskolai oktatásban való közreműködésük különböző formái mellett - amelyek közvetlenül a párthatározat hatására születtek - sikeresen továbbfejlődött a színház „hagyományosabb" közművelődési tevékenysége is. (Pl. a színházbarát-klub, tanyaműsor, fellépése klubokban és különféle ünnepségeken.) - Komoly eredmények születtek a művelődési otthonokban is. Meggyökeresedett és egyre nagyobb hatékonysága van a munkások ezreit átfogó munkásművelődési vetélkedőknek; kiépült a népművelők alap- és továbbképzési rendszere; javult az együttműködés a többi közművelődési intézménnyel és az oktatási intézményekkel. (Az oktatási intézmények korábbi zártságának oldódását is tükrözi, hogy az iskolai szakkörök közül már mintegy 170 művelődési otthonban működik.) Jelentős fellendülés tapasztalható a klubok és a különböző művészeti csoportok tevékenységében. (A művészeti csoportok száma pl. 1974-hez képest 56-tal, a művelődési otthonokban szervezett képzőművészeti kiállítások száma 218-cal nőtt.) Az amatőr művészeti mozgalom fellendülését (amely országos jelenség) megyénkben (különösen a képzőművészeti életben) bizonyos mértékig sikerült a szervezettség fokozásával és az alkotóműhelyek létrehozásával is összekötni. A változások legfőbb jellemzője, hogy javultak a művészek társadalmi kapcsolatai, körvonalazódtak a munkások művelődését segítő elképzelések. A tevékenységek korszerűsítését is jelzik a szakági alkalmazottak számának változásai: 1974-ben 458, 1976-ban 792, 1977-ben 645 személyt alkalmaztak ilyen céllal. Változatlanul gyors ütemben fejlődnek a díszítőművészeti csoportok: számuk 1977-ben 10-zel nőtt. Jelentős fejlődés van a nemzetiségi közművelődés előrehaladásában és lassú fejlődés tapasztalható a kulturált szórakozás lehetőségeinek kiszélesítésében is. Az elért eredmények felsorolása látszólag cáfolja azt a véleményünket, hogy a nem megfelelő intézményi - működési és személyi ellátottság miatt szükségképpen leszűkült a megvalósítható feladatok köre és az intézmények nem képesek az egyes kiemelt feladatok maradéktalan megoldására sem. Az említett eredmények elérésének azonban valamennyi intézményben nagy az ára: a kiemelt feladatokra az állami és társadalmi erőforrásokból biztosított szűkös anyagi és személyi feltételeket csaknem minden intézményben a más feladatokra szánt anyagi eszközök csökkentésével vagy elvonásával pótolták és a legtöbb emberi energiát is a kiemelt feladatok teljesítésére koncentrálták. Különösen így van ez a művelődési otthonoknál, ahol a számtalan művelődési akció és feladat jelentős költségeit általában soha sem lehet optimális mértékben biztosítani. Elsősorban az átcsoportosítások hatása, hogy a művelődési otthonok tevékenységének egyes területein összességében is észrevehető stagnálás vagy visszaesés tapasztalható. Visszaesés történt pl. az iskolai oktatást segítő tevékenységben (az általános iskolák esetében az 1975. évi 195 rendezvény 144-re, a középiskolásoknál 193-ról 17-re csökkent, a szakmunkásoknál változatlan maradt, csak a felnőttoktatás segítésében van előrehaladás). Csökkent a színjátszócsoportok és körök száma, (igaz, színvonaluk a különféle intézkedések nyomán észre426
