Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Köteles Lajos: A közművelődési párthatározat tapasztalatai Békés megyében

Országos, de megyénk gazdasági és kulturális fejlődését is lényegesen befolyásoló tényezőként kell számításba vennünk, hogy a hetvenes években kedvezőtlenebbé váló világpiaci viszonyok miatt a kulturális fejlesztés korábbi ütemét az államháztartásnak nem sikerült biztosítania. 1974 után ennélfogva bizonyos mértékig fokozódott az ellentmondás a kulturális szférában is növekvő társadalmi igények és az azok kielégítésére felhasználható állami anyagi eszközök között. Az MSZMP közművelődési határozatának végrehajtására ilyen körülmények között került sor. Vizsgálatunknak ebből következően az az alapvető célkitűzése, hogy a párthatározat végrehajtását ezekkel a körülményekkel összefüggésben értékelje, úgy, hogy az elért eredményeket összevesse a kialakult kedvezőbb helyzettel és a minőségében és mennyiségében egyaránt növekvő színvonalú társadalmi igényekkel. II. A párthatározat nyomán végbement változásokat a közművelődési munka különböző összetevőinek sorrendjében célszerű nyomon követni. 1. Változások az irányítás területen Tapasztalataink szerint az elmúlt időszakban itt történtek a legjelentősebb változások. Ez bizonyos mértékig szükségszerű is volt, hiszen a párthatározat, majd a közművelődési törvény határozott célokat tűzött ki, amelyek megkövetelték az irányítás módszereinek és formáinak megváltoztatását. A legjelentősebb változást a központi utasításra létrehozott megyei Közművelődési bizottság jelentette, amely a megye kulturális életében fontos szerepet játszó párt-, állami és egyéb szervek tevékenységét hangolja össze, és tagjain keresztül érezhetően befolyásolja valamennyi terület közművelődésének fejlődését. Az irányítás hatékonyságát fokozta az 5 és 15 éves kulturális tervek elkészítése, amelyek megfelelő irányt mutatnak a konkrét helyi célkitűzések kijelöléséhez, ráirányították a figyelmet a tudatos közművelődési munkára és egészében sikeresen halad az abban foglalt célkitűzések megvalósítása. Új, egyre hatékonyabb irányítási eszközzé válnak a települések egységes éves közművelődési munkatervei. Döntő változás, hogy a közművelődés különböző területeinek problémái a korábbi időszakhoz képest összehasonlíthatatlanul többször szerepelnek valamennyi községinagyközségi tanács, illetve más fórumok napirendjein. (Ebben a fordulatban csaknem valamennyi településben döntő szerepe volt a helyi pártszervek határozott fellépésének.) Kezdeti eredményei helyenként máris vannak a nem régen szervezett vállalati közművelődési bizottságok tevékenységének is. A tanácsi irányítás szakmai színvonalának emelését szolgálja a létrehozott közművelődési szakfelügyelet. Bár az említett formák a korábbi éveknél hatékonyabb irányítást biztosítanak, az elért eredmények mégsem jelentik valamiféle ideális irányítási rendszer kialakulását. Nemcsak arról van szó, hogy valamennyi irányítási forma külön-külön is tovább tökéletesíthető (a közművelődési bizottság pl. a néhány megyében már létrehozott megyei közművelődési alappal minőségileg is magasabb típusú együttműködés felé; az egységes munkaterv összeállítására szervezett bizottságok az állandó jellegű községi közművelő421