Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Az Éneklő Ifjúság-mozgalom Békés megyében (1935-1944)

tikus, teljesen újszerű élmény volt, ahogy a kánonbelépésekkel az egész terem zengeni kezdett. Azóta örvendetes módon ez már mindennapos lett, de akkor még rendkívüli volt. Attól kezdve neki lendült a mozgalom.' 3 Bárdosék tevékenysége alapján és az Énekszó című zenepedagógiai folyóirat felhívása alapján megindított Éneklő Ifjúság-mozgalomba néhány nagy vidéki város után Békés megye igen gyorsan bekapcsolódott. Elsőnek 1935. január 20-án az Éneklő Ifjúság békéscsabai szervezetét alakították meg a város alsó és középfokú iskolai kórusainak vezetői. A szervezet elsőrendű célja az volt, hogy a város tanintézeteinek kórusai között tervszerű együttműködést biztosítson annak érdekében, hogy a „klasszikus és a modern magyar kórusirodalom remekeit minden tekintetben megfelelő, nívós előadásokban mutassák be a nagyközönség előtt".

4 A helybeli iskolák és énekkarok vezetői nagy lelkesedéssel méltatták a mozgalom jelentőségét, s már az alakuló értekezleten a líceum, a leánypolgári, az Irányi, Révai, Szt. László úti állami elemi iskolák, a központi és V. kerületi evangélikus és a központi római katolikus elemi iskolák bejelentették részvételüket. „Az értekezlet egyébként elhatározta, hogy január 30-ára meghívja Bárdos Lajos zeneakadémiai tanárt, aki kottaanyagot ad, és megfelelő instrukciókkal látja el a zeneoktatókat, június 30-án pedig - valószínűleg a leánylíceum udvarán - megtartják az első nagy koncertet, amelyen az eddigiek szerint 5-600 tanuló vesz majd részt."

5 Az Éneklő Ifjúság-mozgalom békéscsabai szervezetének gyors megalakításában jelentős szerepe volt a város pezsgő zenei életének, az Aurora kör gyümölcsöző tevékenységének, hangversenysorozatainak. Ugyanis a 30-as évek közepétől az Aurora-hangversenyek színvonala és látogatottsága állandóan emelkedett. A hangversenyek programjai a legkiválóbb hazai és külföldi előadóművészek közreműködései, a korabeli kritikák egyértelműen bizonyítják, hogy „a magyar vidéki városok között csak Szeged és Debrecen örvendeztetik közönségüket olyan hangversenyciklusokkal, mint Békéscsaba".

6 Az Éneklő Ifjúság-mozgalom békéscsabai kiterebélyesedéséhez jelentősen hozzájárult az Erzsébethelyi Dalkör Kodály-hangversenye, amit 1935. április 7-én rendeztek meg. A hangversenyt, mely kizárólag Kodály kórusműveinek előadásából állt, a Magyar Rádió is közvetítette. A hangversenyen Kodály Zoltán is jelen volt, és A magyar karének útja címmel előadást tartott. Ez, a magyar kórusmozgalom szempontjából igen fontos előadás szövege nyomtatásban először a Békés megyei Közlöny 1935. április 21-i számában jelent meg teljes terjedelemben. A mozgalom kiteljesedéséhez nyilvánvalóan az énekelni kívánó és vágyó ifjúságon kívül azok az énekpedagógusok járultak hozzá tevőlegesen, akik szabadidejüket feláldozva lelkesedéssel, szeretettel és kellő hozzáértéssel készítették fel a kórusokat a hangversenyekre. Az első bemutatkozásra a városi színházban 1935 pünkösdjén került sor, az Aurora kör rendezésében. „600 gyermek - hirdeti a plakát - 600 fiú és leány, kis elemista és komoly, nagy diák ajkán csendül az új magyar dal, a magyar dal reneszánszát hirdető ígéret... Pünkösd délutánján tíz iskola ifjúsága vonul fel, bizonyságául annak, hogy ezek a hangversenyek nem köznapi értelemben vett bemutatók, hanem egy nagy országos mozgalom céltudatos állomásai. A mozgalom célja: legnagyobb népi kincsünket, a magyar dalt, amelynek már már veszendőbe ment, pusztulásra ítélt darabjait ezerszámra gyűjtötték össze nehéz, évtizedes 37