Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Csende Béla: A centenárium megünneplése Békés megyében

Az MKP VI. kerületi kultúrgárdája Pribolyszki György vezetésével Bartók, Kodály Népdalkánonjaival szerepelt. Az V. számú erzsébethelyi állami általános iskola ifjúsági kórusa Bartók Béres vagyok, Kodály Széles a Duna, Bárdos Kis kacsa című művét énekelte Virágh Ferenc vezényletével. Szobek Márta (ma a Magyar Állami Népi Együttes szólistája) ősi pentatonikus népdalokat adott elő. A Batsányi együttes tánccsoportja eredeti - Rábai gyűjtésében és feldolgozásában - népi táncokat mutatott be. Rábai a bíráló bizottság részére leadott műsoraiban a bemutatott táncokról a következőket írta: „i. Széki Csürdöngölő. Kolozs megyében táncolják lakodalomkor vagy egyéb mulató alkalomkor. Bencsik János odavalósi születésű székely legénytől gyűjtötte: Rábai Miklós. 2. Dudásnóta. Heves megyei tánc. Sírokon táncolják a lányok a nagyböjtben. Dallama nagyon népi mulatós kanászdallam. A lányok ezt a táncot „nótának" nevezték. Gyűjtötte: Rábai Miklós. .. .4. Párnástánc. Régi lakodalmas szokás az Alföldön. A tánc gyűjtője Zsadányban és Furtán (Bihar 111.) látta ezeket a táncokat. A lányok nagyobb párnákkal és dunnával táncolták a menyasszonyt vivő kocsi és az új ház előtt. Gyűjtötte: Rábai Miklós."

9 Ezenkívül bemutatták még a Dobozi kanásztáncot, Székely varsági csárdást és verbunkot, a Rábapatonai verbunkot, Székely párost, Sormagyart és a Legényest, amelyeket szintén Rábai Miklós gyűjtött és dolgozott fel. A megyei színjátszó és szavaló versenyt 1948. március 2-án Békésen rendezték meg. A versenyen a békésieken kívül Békéscsaba, Gyula, Szarvas, Kondoros, Orosháza és Csorvás szavalói és a körzeti versenyeken első helyezést elért színjátszó csoportjai vettek részt. „A versenyt végignézve - írta a Békés című lap - örömmel állapítottuk meg, hogy úgy a szavalók, mint a színjátszócsoportok megértették a kultúrverseny jelentősegét, és az anyagválasztásnál nem tévedtek, nem kerültek be giccses, érték nélküli számok, és az előadott szavalatok és színdarabok csaknem kivétel nélkül azt bizonyították, hogy mindjobban felszínre kerülnek a népi értékek, mind jobban kiemelkednek ezeken keresztül a népi - eddig ismeretlen - tehetségek. ...A színjátszóversenyen Békésről három csoport indult és a bíráló bizottság döntése értelmében mindhárom csoport tovább is jutott a középdöntőbe. ... A színjátszóverseny eredményei: 1. 16 ponttal: Csíki bíró: népi játék (Volly István gyűjtése), (MKP békési ifjúsága). 2. 16 ponttal: Peer Gynt (Ibsen) (Szarvasi tanítónőképző) 3. 15,7 ponttal: Vitéz lélek (Tamási Áron), (Ref. Gimn. Békés). 4. 15.5 ponttal: Három kívánság (Muharay Elemér feldolgozása), (NPP békési ifjúsága)"

1

0 A népitánc, zene és ének műsorokhoz hasonlóan itt is megállapíthatjuk, hogy a bemutatásra került produkciók megvalósítása igényességet, és jó ízlést mutat, és az adott körülményeknek megfelelően pozitív értékelést érdemel. A 48-as kulturális verseny Békés megyei eredményeinek nagy elismerését jelentette az, hogy 1948. április 11-12-én Gyulán rendezték meg a népi táncversenyek országos döntőjét, amelyen a megyék középdöntőinek győztesei vettek reszt. Erről a Viharsarok című lap a következőkben számolt be: „Az ország legnyugatibb széléről, Vasból, délről, a fővárosból, a Viharsarokból özönlik a nép, hogy tanúja legyen ennek a magasztos ünnepségnek, mely a magyar dolgozóknak, munkásoknak és parasztoknak hitvallása, a népi kultúra és annak biztosítéka a népi demokrácia mellett."

1

1 Békés megye népi tánc együtteseinek már akkor kiemelkedő színvonalát, folklórtisztaságát mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy az országos döntőben az első helyet a békéscsabai Batsányi együttes szerezte meg. A szólisták versenyében is békéscsabai táncos, Korossy Tibor került az első helyre. A Békés megyei tánccsoportok és szólisták magas művészi színvonalat bizonyítja az is, hogy az 1948. február 12-én Gyulán megtartott vármegyei népi tánc és népi játék versenyen is a Batsányi együttes és Korossy Tibor nyert első helyezést. A 48-as kulturális versenyek mellett a műkedvelő művészeti csoportok, szólisták, illetve szavalók jelentős szerepet vállaltak még 1948. március 15-nek megünneplésében, valamint az augusztus 20-i rendezvények, kultúrhetek kulturális programjainak megvalósításában is. Budapesten március 15-én a parlament dísztermében ünnepélyesen törvénybeiktatták a centenáris törvényjavaslatot. Tildy Zoltán köztársasági elnök első ízben osztotta ki a Kossuth-díjakat és a Kossuthérmeket. Az Operaházban Kodály Czinka Pannájának bemutatóját, a Nemzeti Színházban Katona József Bánk bánjának díszelőadását tartották. Békéscsabán „már március 14-én vasárnap este kezdetét veszi az ünnepség, lámpionos, fáklyás felvo346