Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A halál és a hazajáró lélek hiedelmei a Békés megyei szlovákoknál
hogy vigye magával. A nagybánhegycsiekhez hasonlóan meg is szoptatták a halott anya tejével. 6 2 Egy kétsopronyi adat szerint az itteni szlovákok körében élt az a hiedelem is, hogy a halott visszajár itthagyott szeretőjéhez, és magával viszi: Kétsopronyban egy kisfiú visszajárt az anyjához, s elmondta neki, hogy a kis menyasszonyát cl akarja vinni. Es ígéretét teljesítette is, a lány nemsokára meghalt. A lelkek egy része azért jár haza, hogy folytassa egykori vagy esetleg be nem fejezett munkáját: eljárnak fonni vagy a szobát kitakarítani. Az egyik mezőberényi gazda lelke hazajárt disznait etetni, még röfögtek is neki a hízók. Kétsopronyban hallották a rokka hangos pergését, de egyikük sem merte megnézni a fonó szellemet. A halott által félbehagyott munkát igyekeznek az élők befejezni, hogy ne furdalja a lelkiismerete, s nyugodjon meg a sírjában. Mezőberényben az idősebbek még haláluk előtt lehetőleg rendbeszedték a házuk táját. A közvélemény megelégedéssel nyugtázta, ha a halálba induló rendberakta dolgait. 6 3 A halott nyugalmának a megzavarása A halott rosszindulatú kísértését, bosszúálló visszatérését temetői nyugalmának megbolygatásával, megzavarásával is előidézhetik. Különösen az a hiedelem ismert még ma is, hogy nem szabad a sírról virágot elhozni. A mezőberényick szerint azért nem, mert ez a virág a halott testéből nőtt ki; a testét csonkítja a virágot tépő, akit megragad, a lábát rángatja, s le is akarja teperni. A békéscsabai hiedelem szerint aki elhozta a virágot a sírról, azt felkeresik éjjel azok, akiknek a sírjáról letépte, és vadul mcgemelgetik az ágyát. 6 4 A nagybánhegyesi változat szerint a holtak úgy állnak bosszút, hogy a virágot szedő embert megfosztják szagérzékelő képességétől. A kétsopronyiak szerint a virág letépésével a halott lelkek nyugalmát zavarja meg az, aki letépi a virágot, s elveszi a halott jogos tulajdonát, megrövidíti. Medgyesegyházi adatok szerint a sírról gyertyákat sem szabad elhozni, mert azok a halotthoz tartoznak. Régen tilos volt a sírra is lépni, mert a néphit szerint a halott testét taposták. A halott akkor is büntetett, ha nem tartották rendben a sírját. Tótkomlóson kísértette a hozzátartozókat, Kétsopronyban az adatközlőt az édesanyja fenyegette meg, hogy ha nem hozza rendbe az apja sírját, annak hazajáró lelke megszidalmazza majd. Ezt a követelményt megtartották Mezőberényben is: Muszáj rendbentartani a sírt, mert hazajött, és szemrehányást tett nekik. 6 5 A hazajáró lélek rosszindulatú cselekedetei A hazajéró lélek a rosszindulatát leggyakrabban a ház berendezésein, használati eszközein élte ki. Tótkomlóson a szobában dísznek felakasztott tányérok módszeres összetörésével jelezte hazatérését a temetés után következő éjjel. 6 6 Ugyancsak Tótkomlóson a ház külső ajtaján való dörömböléssel adott hírt a Gyulán eltemetett halott lelke a hazatérésről. 6 7 Legtöbbször azért dübög a padláson, zörgeti a tányérokat, az edényeket, a villákat, a késeket, hallatja döngő lépteit, csapkodja az ajtókat, és azért recseg-ropog minden, mert nem teljesítették a kívánságát (Békéscsaba, Tótkomlós, Csanádalberti). 6 8 Volt olyan lélek is, amely büntetésből járta a házakat, és csak bizonyos év eltelte után szűnt meg a szenvedése. Ha megkérdezték tőle, mikor váltja meg nyugalmát, annyit dübögött, ahány éve még hátra volt. Nyitra vidékén hasonló célból a hazajáró léleknek tagadó mondatokban tették fel a kérdéseket. 6 9 330
