Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Negyedszázados a haltenyésztési kutatás Szarvason
A pozitív eredmények nyomán 1971-től kezdve ugrásszerűen növekedett az intézet szaktanácsadása iránti igény, melynek kielégítése nem kis gondot okozott az intézetnek. A Bikali Állami Gazdaság sumonyi kerületében 11 hektár nagyságú tóban 28 q/ha halhúshozamot értek el a HAKI által javasolt népcsítési szerkezettel. Sokat javult a helyzet azzal, hogy a halgazdálkodásban is kialakultak a termelési rendszerek (Bikal), melyek a HAKI-tól átvett technológiák elterjesztését vállalják. Az Intézet és a Hortobágyi Állami Gazdaság közös törekvése, hogy a Tiszántúlon a „rendszergazda" feladatát a Hortobágyi Állami Gazdaság töltse be. Jelenleg a bikali, a biharugrai, a hortobágyi és a balatoni tógazdaságokkal van az intézetnek szerződéses viszonya halgenetikai, halszaporítási, ivadék elő- és utónevelési munkák szaktanácsadására. Az intézet által kidolgozott mesterséges halszaporítási és ivadék előncvelési eljárások biztonságossá tették az ivadék előállítását és lehetővé vált a gazdaságok anyahal állományának csökkentése. Az intézetben előállított legjobb szülői vonalak gyorsan terjednek a tógazdaságokban. A hibrid halakat Százhalombattán évek óta kitűnő eredménnyel szaporítják. Megállapítható, hogy a genetikai és szaporításbiológiai kutatások eredményének elterjesztése mintegy 30 százalékkal javíthatja a halgazdálkodás eredményességét. A polikultúrás áruhal termelési technológiák terjedése 50-100 százalékkal növelheti a hozamokat országos átlagban. A polikultúrás ivadéknevelési technológiák és halcgészségügyi kutatások eredményei évről évre jobban éreztetik kedvező hatásukat az ország haltenyésztésébcn. Az intézetben folyó hidrobiológiái és táplálkozás fiziológiai kutatások eredményei is fokozatosan beépülnek a halgazdálkodásba és javítják a halhústermelést. Az intézet kutatási eredményeit saját kiadványaik, a „Halászat" című folyóiratban és annak „Tudományos Mellékletében" megjelnő szakcikkek, az intézet által rendezett „Tudományos Napok" előadásai és a Halászati Szakosztály ülésein a szakemberek részére elhangzó előadósok ismertetik. Az intézet termelési tevékenysége Az intézetben egy kísérleti üzem működik, amelynek feladata a kutatások feltételeinek megteremtése, nemes halivadék, tenyészhalak, tenyészkacsa, pecsenyekacsa előállítása, rizsvetőmag és haltakarmány alapanyagok termesztése. A kísérleti üzem halászati ágazata a kutatási eredményeket gyorsan realizálta. A hektáronkénti bruttó súlygyarapodás 22 százalékkal, a takarmányozási hozam pedig 76 százalékkal növekedett. Ez az oka annak, hogy az elmúlt ötéves tervidőszak alatt az abrak - ezen belül is a fehérjetakarmányok - árának átlagosan 50 százalékos áremelkedése a közvetlen önköltséget mindössze 4,81 százalékkal emelte, ami 1 kg halhúsra vetítve csupán 0,64 forint volt. Mivel a halhústermelés önköltségének 60 százalékát a takarmányok költsége teszi ki, döntő jelentőségű azok optimális összetétele. Ezért folyik olyan kutatás, amelynek célja a legkedvezőbb hatású haltápok kialakítása. A FAO segítségével épült fel a kísérleti haltápüzem, amely lehetőséget nyitott külföldi adatok és a hazai tapasztalatok felhasználásával a különböző összetételű és hatású haltápok előállítására. Az 1970-ben megépült halkeltetőház ma már évente több mint 60 millió ponty és növényevő hallárvát állít elő. 317
