Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Negyedszázados a haltenyésztési kutatás Szarvason

Az intézet szervezeti felépítése Az intézet szervezetileg osztályokra tagozódik. A műszaki-gazdálkodási osztály az igazgató, a tudományos kutatási osztály az igazgatóhelyettes irányításával működik. A fejlesztési és koordinációs osztályt a FAO Project igazgató, a Költségvetési Osztályt pedig a gazdasági osztályvezető irányítja. A szervezeti felépülést a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által jóváhagyott ügyrend rögzíti (1975. V. 2.). A tudományos és kutatási osztály több témát vizsgál. Egy-egy téma kutatására témakollektívák alakultak és ezekben szükség szerint több témacsoport kutatói dolgoznak együtt. A témák felépítése és komplexicitása lehetővé tette a teamszerű kutatás bevezetését. Az intézet nemcsak kutat, hanem gazdálkodik is. Szervezetileg ezt a ,,kísérleti üzem" biztosítja, melynek működését a későbbiek során ismertetem. (A szervezeti felépülést az 1. számú táblázat szemlélteti.) Az intézet kapcsolatai Az intézet széles körű és több irányú kapcsolatát két részre oszthatjuk. Egyikbe tartozik a hazai tógazdaságokkal és kutató intézetekkel fennálló kapcsolat, a másikba pedig a nemzetközi kapcsolatok területe. A nemzetközi kapcsolatok középpontja az a szerződés, amelyet 1974. január 17-én kötöttek a FAO (Food and Agricultural Organisation) és a UNDP (United Nations Development Program) megbízottaival a „Belvízi haltenyésztési kutatások fejlesztése" című kutatási programra, a magyar kormány nevében a MÉM képviselői. A FAO Project döntően kihatott az intézet további feladataira és determinálta a tennivalókat. A szerződés célja az volt, hogy Magyarországon olyan kutatási kapacitással rendelkező intézet jöjjön létre, amely bázisa lehet az édesvízi haltenyésztési vizsgálatoknak és összefogja az ilyen jellegű hazai kutatásokat. Emellett segítse a fejlődő országok haltenyésztési szakembereinek képzését is. A szerződés 3 évre szólt és jelentős pénzügyi támogatást jelentett, mert 470000 dollár értékkel segítette az intézetben folyó kutatómunkát. Ez a pénzügyi támogatás lehetővé tette a tervbevett vizsgálatokhoz szükséges, tőkés relációból beszerezhető, drága műszerek megvásárlását. Ilyenek voltak az egyenként 100 ezer forintnál nagyobb értékű műszerek (Beckmann aminosav-analizátor, Pye-Unicam gázkromatográf, Joyce-Loebl univerzál denzitométer, Hcrwlett-Packard asztali számítógép, Alexanderwerk laboratóriumi granulátor, Secfroid liofilizátor). Az intézet műszerállományának értéke hétszeresére növekedett a IV. ötéves terv időszakában. Ez egyben azt is mutatja, hogy milyen alacsony szintű volt a tervidőszak előtt az intézet műszerezettsége. A FAO-tól érkezett nagyértékű műszerek kezelését a gyártó céghez küldött szakemberek tanfolyamon tanulták meg. FAO hozzájárulás segítette haltápüzcm és a recirkulációs halnevelő létrehozását is, amelyeknek kiviteli tervei a FAO által helyszínre küldött szakemberek véleményének figyelembevételével készültek. 308