Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szekeres István: Békés megye demográfiai tényezőinek és munkaerőhelyzetének várható alakulása 1990-ig

A munkaerőhelyzet várható alakulása íggo-ig A foglalkoztatható munkaerő nagyságát alapvetően a munkaképes korú népesség száma és a gazdasági aktivitás színvonala határozza meg. Várhatóan a munkaerőforrásként számításba vehető lakónépesség száma csökken, amely mérsékelni fogja a foglalkoztatható munkaerő nagyságát is. A munkaképes korú férfiak foglalkoztatottsági színvonala már lényegében a demográfiailag lehetséges maximumon van, ezért távlatilag az aktív kereső férhak arányának növekedésével nem lehet számolni. A munkaképes korú nők foglalkoztatottsági színvonala kismértékben még emelhető, de az ötödik ötéves tervidőszak végérc a mobilizálható női munkaerő-tartalék kimerül. A nők gazdasági aktivitása így sem éri el a lehetséges maximumot, de az elméletileg rendelkezésre álló női munkaerő-tartalék jelentős hányada - különböző okok miatt - társadalmilag nem mobilizálható. Munkaerőforrásként számításba vehető az idős aktív keresők száma is. A munkaképes koron felüli népesség gazdasági aktivizálását, ennek fokozását indokolttá teszi a munkaerőkereslet várható alakulása. A biológiai életkor kitolódásával, a munkafeltételek javulásával - a nyugdíjkorhatár megváltoztatása nélkül - a nyugdíjfeltételek ösztönzőbb kialakításával törekedni kell a nyugdíjkorhatáron túli foglalkoztatás szintentartására. A foglalkoztatható munkaerő nagyságának alakulására a fenti két alapvető tényező mellett befolyást gyakorol még: - a munkaképes korú tanulók számának és arányának változása; az általános műveltség, a középiskolai végzettség, valamint a bonyolultabb szakképzettség megszerzése iránti igény növekedése miatt várhatóan a munkaképes korú népességen belül növekszik a tanulók aránya, csökkentve a foglalkoztatható munkaerő nagyságát; - várhatóan növekedni fog a munkaképes korú nyugdíjasok száma is (korkedvezményes, rokkantsági), szintén mérsékelve a foglalkoztatható munkaerő körét; - a szülési- és gyermekgondozási szabadságon lévő nők száma a születésektől függ elsősorban, de a további várható szociális pénzbeni juttatások is befolyásolják a gyermekgondozási szabadsáot igénybe vevő nők számának alakulását. Távlatban valószínűnek látszik, hogy a jelenlegi elég magas szám - a születések számának csökkenésével összhangban - mérséklődik, többen állnak vissza a termelésbe, mint amennyien szülés miatt kilépnek. A munkaerőforrás utánpótlását jelentő ifjúsági forrás (az iskolát befejező fiatalok) a demográfiai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt 1990-ig alacsony szinten fog mozogni. Ezért különösen fontos kérdés lesz az elkövetkező időszakban a rendelkezésre álló ifjúsági forrásnak a valódi szükségletek szerinti irányítása és elosztása, valamint olyan szakképzettségi és szakmai szerkezet kialakítása, amelyet a megye gazdasági élete megkövetel. E követelménynek megfelelően kell irányítani a pályaválasztást és kialakítani a beiskolázási szerkezetet, illetve rugalmassá tenni az iskolarendszert. Békés megyében 1975 és 1990 között a lakónépesség számának csökkenése, valamint a fenti tényezők együttes hatása következtében csökken a munkaerőforrás, illetve a megye gazdasági életében foglalkoztathatók száma. A jelenlegi megyei tendenciák, az országos előrejelzések, valamint a népgazdaság és benne Békés megye gazdasági szerkezetének kívánatos átalakítása alapján prognosztizálható a foglalkoztatottak ágazati szerkezetének módosulása. A népgazdasági ágazatok közötti változások egyik legfőbb jellemzője a jövőben is a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának 302