Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - SZEMLE

Legendák „közkatonái" a világosi fegyverletétel után Kőris Emil: Vakmeleg - Forgószél - Égzengés Magvető Kiadó, Budapest VIRÁGH FERENC Az 1977. évi könyvnapra megjelent Kőris Emil kötettel (Égzengés) egésszé zárult egy történelmi regénytrilógia. Békés megye szülöttének tollából származik, és Gyula-vidéke helytörténeti hagyo­mányait kelti életre. Az író szándéka szerint ez a sorozat 1848-49. eseményeinek a perifériáján arra szeretne felelni: mit tehet az események részese, a harcot elszántan vállaló ember a fegyverrel legyő­zetés után. Nem a történelmi méretű hős, hanem a névtelen, de olyan, aki a Haynau és Bach terem­tette légkörben a nép, a nemzet jövőjét keresi. Mert ezek a nehéz kérdések jönnek elő újra meg újra a trilógia lapjain: Valóban vége a harcnak? Ha vége, mi a menekülés iránya, célja? S ha már életben maradtak, mit jelent ez minden nap, ami­kor már nem seregek ellen hadakozik a detronizált dinasztia, hanem a szívekért és az értelemért is. Mindhárom regény szigorúan szerkesztett, há­romszor három fejezetben. Belőle úgy villannak fel a képek s mosódnak az eléjiik feszülő újabb eseményekbe, mint a filmen. Az írótól tudom, hogy az első kötet (Vakmeleg) eredetileg filmre is íródott. Vászon helyett rádiósítva, parádés szerep­osztással került levegőbe. Mindenik regényre jel­lemző a filmszerűség: változatos képekben áll elénk a Gyula környéki táj egy-egy színes foltja (Gyulavári, Mályvád, Páskom, Ant) meg a pár­beszédek hol bensőséges, hol kegyetlenül maró összecsapásai. A Vakmeleg és most az Égzengés megjelenése között hét év telt el. Felejti az ember a kedves könyv eseményeit is. Hadd tekintsem tehát át az olvasó kedvéért is, miről van szó! Az első 24 óra (Vakmeleg): 1849. augusztus 13-án reggeltől másnap hajnalig. Tudjuk, ez a vi­lágosi fegyverletétel napja. A második 24 óra (Forgószél): 1849. augusztus 22-én reggeltől 23-án hajnalig. A gyulai fegyver­letétel. Még egy Világos? A harmadik (Égzengés) már háromszor 24 óra. 1852. október 20., 23., 24. Túl a Haynau-féle rém­uralom időszakán. De máson is! Melyik három fordulata is ez történelmünknek ? 1849. augusztus 13. Vége a szabadságharcnak, de az országban még szerteszét harcoló seregré­szek. Egy ilyen Borgói kapitány huszárszázada Gyula környékén. A fegyverletétel híre Gyulavá­ritól északra, a mályvádi erdőben, az erdészházban éri őket. Mit tegyenek? Már tudjuk a választ. S azt is, hogy a véletlen még egy kérdést tartogat Piroskáról, az erdész lányáról. A történelmi pilla­nat nem olyan, nem is enged lehetőséget, hogy a kérdés és válasz elhangozhatna. 1849. augusztus 22-23: A magyar tisztikar és tábornokok egy része Gyulán fogoly. A cári csa­patok letetetik velük fegyvereiket, s átadják őket az osztrákoknak. Kezdődhet a bosszúállás. Borgói százada a katonailag légüres országrészben még szabadon mozog. Gyula mellett táborozik le, hogy választ keressen a maga sorsára is. Még látjuk ma­gunk előtt a század utolsó tisztelgését és a letört, szétszóródó huszárokat. Tudjuk, hogy nem semmi az, amit lélekben magukkal visznek a bujkálás, a belső száműzetés éveire. S a százados? Öccsével Mályvádra menekül időt és erőt nyerni. 1852 októbere. A Bach-rendszer kezdeti, len­dületes időszakát éljük. A Habsburg-monarchia konszolidálta saját politikai-gazdasági rendszerét. Európában eltűntek a nagy forradalmi mozgalmak, általános az elfészkelődes a reakció részéről. S in­kább illúziónak tűnnek az itáliai titkos szervezke­dések az egységes, szabad Olaszország létrehozá­sára, a talán ehhez is kapcsolható újabb magyar szabadságharchoz a magyar emigráció már teljes lendülettel keres és szervez kapcsolatokat szerte Nyugat-Európában. De idehaza is! 1851-52 az első (és utolsó) nagy próbálkozás időszaka is: a Makk-féle összeesküvésé. Erdély áll a figyelem kö­zéppontjában. De a titkosrendőrség is hamar fel­neszel a sok helyen naiv, laza konspiráció miatt. 1852 elején letartóztatási hullám söpör végig az or­szágon, főleg Erdélyen. (A Kritérionnál jelent meg 1975-ben a kolozsvári történész, Károlyi Dénes ki­tűnő könyve a témáról: „Székely vértanúk".) - S hogyan alakul, formálódik ebben a minden­hol rémeket rejtegető világban a volt honvédszá­270

Next

/
Oldalképek
Tartalom