Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - SZEMLE

külözhetetlen kézikönyv. Helytörténeti munkássága átfogja az egész Tiszántúlt. Elsősorban Bihar, Békés, Arad és Temes megye múltjának feltárását gazdagította értékes adatokkal. Jelen kiadvány elsősorban nem az életmű felsorolt vonatkozásainak köszönheti megjelenését, hanem Márki nemzetiségi, elsősorban a románsággal kapcsolatos munkásságának. A mindössze 27 éves Márki Nagyváradon adta ki 1880-ban „Bihari román írók" c. kis kötetét, amely a maga nemében egyedülálló vállalkozás volt és maradt a mai napig. Kovách Géza ebből a munkából - a terjedelem engedte keretek között - bőséges válogatást közöl. Érdemes idézni azt a részt, amelyben Márki a román irodalmi nyelv megteremtésével kapcsolatos gondolatait foglalta össze: „A román irodalomnak kezdete egyúttal a nyelvészet harcának kezdete. A nép maga századokon át használta a nyelvet, hogy balladáit, kolindáit és dalait megalkothassa; de míg a kalugyerek, az írástudók csupán a szláv és görög műveltség eredményeit addig becsülték, a román grammatika megteremtésének alig volt értelme. Mikor aztán a nemzeti önérzet ébredezett s az idegen nyűgtől szabadulni vágyott, haladásának legközelebb fekvő okát abban találta, hogy irodalmához nem bírt méltó közeget fölmutatni..." (61. old.) Márki sorra veszi a román népköltészet emlékeit, majd a román irodalmi mozgalom sajtóját, az irodalmi évkönyveket, újságokat. Külön fejezetet szentel a költőknek, közli egy saját versfordítási kísérletét is, végül elemzi a román műfordítás irodalmat (fordítások magyarból és a világirodalomból románra). Márki Sándor nevét leginkább Dózsa monográfiája tette ismertté (2. kiadása 1913-banjclent meg). Kovách Géza ebből közel 100 oldalas válogatást tett közzé, elsősorban olyan részeket, melyeknek a Barta Gábor - Fekete Nagy Antal új parasztháború monográfiája után is tudománytörténetin túlmutató jelentősége van. A kötetet végül az 1595. évi török ellenes harcok Arad megyei vonatkozásaival foglalkozó részlet, Kemény János erdélyi fejedelem szépírói munkásságának értékeléséből válogatás, a Rákóczi-monográfiai részletei s egy cikk zárja a Havasalföldre menekült kurucokról. A mellékelt bibliográfiával együtt a kötet méltó tisztelgés Márki Sándor emléke előtt. Helytörténeti munkásságának folytatója Arad megyében a kötetet gondozó Kovách Géza, aki legutóbb szép tanulmánykötetet jelentetett meg (Ahol Dózsa és Horea hadai jártak. Kriterion Könyvkiadó, 1976.). Kemény Gábor Szabó Ervin társadalomszcmléletcről MARIK DÉNES Megbecsüljük-e jelentőségükhöz méltóan a megyénkből elszármazott haladó szellemi értékeinket? - merül fel önkéntelenül a kérdés Kemény Gábor: Szabó Ervin és a magyar társadalomszemlélet című műve elolvasásakor. Egyáltalán ismerlük-e egész terjedelmében Kemény Gábor igen jejentős szellemi tevékenységét? E kérdések okából rendhagyónak tűnhet fel ez a könyvismertetés, minthogy főként a szerzőről lesz benne szó és csak másodsorban a szerző most megjelent művéről. (Korábban a Békési Élet 1974. évi 2. számában olvashattuk Kálmán Gyula tanulmányát Kemény békéscsabai éveiről.) Kemény Gábor 1882-ben Szarvason született. A szarvasi szabómester tehetséges fia már a szarvasi gimnáziumban kitűnt mohó irodalmi érdeklődésével. Előbb a budapesti, majd a kolozsvári egyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait latin-görög szakon. Doktori értekezését Szophoklész drámáiról írta. Gyakorló tanári pályáját Sopronban kezdte. 1912-1913. évekre párizsi ösztöndíjat kapott. Párizsban a felvilágosodás kora francia íróival, főleg Rousseau irodalmi tevékenységével foglalkozott. E témakörből készült egyetemi magántanárságra a kolozsvári egyetemen. Párizsban barátkozott össze Kuncz Aladárral, akinek apja Tordán biztosított Kemény Gábor részére tanári állást. Tudományos pályafutását azonban félbeszakította az első világháború és az azt követő forradalmi hullám. Tordai tanárként belesodródott a politikai életbe, a megyében a polgári radikális párt szervezője, majd 1918 őszén Aranyos-Torda megye kor264