Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - SZEMLE

nálatosan hiányoztak a szlovák kutatók munkái (egy részük szlovák szakfolyóiratokban jelent meg), a Rudnán és Kőrösön lebonyolított kutatás három tanulmányát a rimaszombati honismereti társaság Gemer című kiadványának II. kötete tartalmazza. A kötet bevezetőjét író Adam Pranda hangsúlyozza, hogy e tanulmányok közreadásának a célja a két akadémia együttműködése eredményeinek a publikálása, amelyek a nyelvhatáron lévő két helység néhány kiemelt néprajzi területének feltárásával a magyar és a szlovák etnikum kölcsönös kapcsolatát, népi kultúrájának kölcsönös gazdagítását igazolják. Ezen interetnikus hatások jegyében készült a három tanulmány is: Boross Marietta Rudna 18661951 közötti gazdasági életének alakulását, Vajkai Aurél a község népi építészetét, Michal MarkuS Rudna és Kőrös népi táplálkozását dolgozta fel. Rudna eredetileg bányász község, a közös kutatás helyéül azért jelölték, mert - mint Vajkai Aurél közli - az ötvenes években a szlovák néprajztudomány a bányászhelységek népéletét vizsgálta (el is készült Zakarovce bányászközség monográfiája), s ehhez kapcsolták az itteni feltárást is. Boross Marietta fel is veti a kérdést, hogy - miután a község lakói sohasem csupán a mezőgazdasági termelésből éltek - megérdemli-e ez a téma az önálló fejezetet. Az egyoldalúság kiküszöbölése céljából érzékelteti azt az összetettséget, amely a lakosság létfenntartását jellemzi. Ezért kitér a gyűjtögetés szerepére, mely a törpebirtokosok és a bányászasszonyok állandó tevékenysége volt, valamint a fuvarozásra, melyet minden fogattal rendelkező végzett, de a középparasztok között általános foglalkozás volt. A szántóföldi kultúrájuk a hegyvidéki földművelés sajátosságait viseli. Jelentős jövedelmi bázist jelent - a gömöri hagyományoknak megfelelően - a gyümölcstermesztés. Annak ellenére, hogy a bányászat, a fakitermelés, a fuvarozás kiemelt helyet kapott a gazdasági rendszerükben, a falu - foglalkozásra való tekintet nélkül - paraszti életformát élt. A község szántóföldi művelése nem tér el a környező községekétől, s a mezőgazdasági lakosság társadalmi szerkezete ugyancsak azonos a szomszédos magyar, szlovák helységekével. Rudna lakóinak viszonylagos civilizációs jólétének a következménye, hogy Vajkai Aurél a helység korábbi népi építkezéséről alig tud számot adni, a lakóházak zöme e századi, s köztük igen sok a felszabadulás után épült. A hagyományos népi építkezésről gazdagabb és archaikusabb képet nyújtanak a faszerkezetű, szalmafedelű gazdasági épületek (csűrök, rakodók stb.). A szerző megjegyzése szerint mintha itt felejtették volna őket. Ezért fontos tanúságot szolgáltathatnak a falu egykori népi építészetének az egészéről. A szerző a tótkomlósi népi építészetet publikáló tanulmányához hasonlóan itt is néhány tipikus lakóházat, gazdasági épületet dolgoz fel aprólékos pontossággal, s kitér a környékbeli helységek sajátos épülcttípusaira. Arra a következtetésre jut, hogy e községekben a hagyományos népi építészetnek több emléke maradt fenn, mint a mai városi villanegyedre emlékeztető Rudnán. Michal Markul a község népi táplálkozásának sokoldalú feldolgozására vállalkozott. Az ételek előkészítésének technikáján, az élelmiszerek tárolásán, az egyes ételtípusok (kásaételek, kenyér, kalács, tésztafélék, levesek, mártások, hús-, tej-, tojásételek, italok) leírásán túl kitér az étkezési rendre, hagyományokra, szokásokra, adatokat közöl a mai táplálkozás jellemzőiről is. Tanulmányát tudatosan át-átszövi a népi táplálkozás magyar és szlovák interetnikus kapcsolatának rendszeres érzékeltetésével, rámutat arra, hogy Rudna és Kőrös magyar és szlovák lakói táplálkozásában nincs különbség, s lényegében ez jellemzi a nyelvhatáron lévő többi környező község népi táplálkozási rendszerét is. A szerzőnek arra is van gondja, hogy néhány metodikai tanácsot adjon: pl. a kétnyelvű környezetben csak két nyelvet beszélő kutató érhet el hiteles tudományos eredményeket. Az interetnikus kapcsolat alátámasztására, a magyar-szlovák néprajzi tudományos tevékenység erősítése céljából a szlovák nyelven közölt tanulmányokban a népi szakkifejezések magyar nyelvjárási alakban is szerepelnek, Markus cikkében a képaláírások is kétnyelvűek (csak sajnálhatjuk, hogy Vajkai tanulmányában nem találjuk a népi építészet fogalmainak magyar nyelvű, ill. népi megfelelőjét, ez a hiányosság helyenként Boross tanulmányában is fellelhető), a részletes rezümék, ill. a tartalomjegyzékek magyar és német nyelvűek. Az első kötetből két tanulmányra hívjuk fel a figyelmet (Jdn Gallo: Adatok a gömöri fuvarozás történetéhez és Michal MarkuH: A siveticei fazekaskészítmények értékesítési módja a XIX. és a XX. századfordulóján). Agömöri fuvarosok és fazekasok rendszeres látogatói voltak az alföldi vásároknak. A Markus tanulmányában közölt térképen Gyula 262