Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Palov József: A rét- és legelőöntözések múltja a Körös-Tisza-Maros-közben

berendezés tökéletessége, az egész öntözésnek szakszerű kezelése és a talaj gazdasága révén elvárni lehetett". Ugyanis a kezdetben remélt 70 q/ha szénatermés helyett alig érték el a mennyiség felét. A sikertelenséget Gyárfás azzal magyarázta, hogy „nem számolva a talaj megzokulásával akkor is öntöztek, mikor nem volt arra feltétlenül szükség és bővebben öntöztek a kelleténél.(6) A sokat hangoztatott sziktelenedés sem következett be a kívánt mértékben, mert vidékünk szikeseinek drénviszonyai és egyéb kedvezőtlen tulajdonságai ezt nem tették lehetővé. Ebből azt a sajnálatos, de helyes következtetést kellett idővel levonni, hogy a szikesek javítását az öntözés eredményesebbé teheti, egymagában azonban nem tekinthető meliorációs eljárásnak. A gyenge minőségű tiszántúli talajokon megvalósítható az eredményes gyepgazdálkodás - ha ehhez a következő feltételeket biztosítják: a szükséges vízmennyiséget, a talaj fizikai és kémiai meliorációját, a vízrendezést, a felszín- vagy tereprendezést, a táblásítást, a rendszeres tápanyagutánpótlást, a szakszerű öntözést és vízelvezetést, a szükséges felül- és újravetéseket. E beavatkozások együttesét mi szóhasználatunkban a komplex melioráció fogalomkörébe soroljuk. ^IRODALOM 1. Bogdánfy Ödön: Öntözéseink sikertelensége. Mezőgazdasági Szemle XXXIV. évf., 1. füzet. Bp. 1916. 1-9. p. 2. A Fekete-Körösi ArmentesitS Társulat (Nagyszalonta) 1906., 1907., 1912. évi jkv.-ei. A Békés megye Levéltárban (Gyula). 3. Gyárfás J.: Az öntözhető rétek termőképességének fokozása. Kísérletügyi Közlemények VI. kötet. Bp. 1903.131-163. p. és VIII.kötet.

Bp. 1905. 354-385. p. 4. Gyárfás J.: A békéscsabai szikes rétöntözésen 1907. évben szerzett tapasztalatok. Kísérletügyi Közlemények XI. kötet. Bp. 1908. 198-211. p. 5. Gyárfás J.: Újabb hazai öntözési eredmények. Köztelek XIX. évf. Bp. 1909. 2634-2635. p. 6. Gyárfás ].: Hazai öntözött réteken és lege[őkön nyert újabb tapasztalatok. Magyaróvár, 1909. 17-19. p. 7. A Hosszúfoki ArmentesitS Társulat (Békés) 1903. évi jkv-ei. A Békés megyei Levéltárban (Gyula). 8. Kolossváry Ödön: Az első öntöző érdekeltség megalakulása Bihar vérmegyében. Köztelek XI. évf. Bp. 1901. 2033-3034. p. 9. Kvassay Jenő: A hazai öntözések mai állásáról. Bp. 1895. 4. p.^ 10. Műszaki leírás a mezShegyesi rét tervezetéhez (1892). A Csongrád megyei Levéltárban (Szeged). 11. Obermayer Emő-Somorjai Ferenc: A hazai rizstermesztés módszerei és üzemi vonatkozásai újabb kísérletek és tapasztalatok alapján. Köztelek 39. évf. Bp. 1939. 370-371- P12. Röszler K.: A békéscsabai szikes rétöntözésen 1909., 1910. és 1911. évben szerzett tapasztalatok. Kísérletügyi Közlemények XIII. kötet. Bp. 1910. 428-466. p., továbbá XV. kötet. Bp. 1912. 367-418. p. 13. Röszler K.: A mezőhegyesi öntözött rét átalakításának története. Kísérletügyi Közlemények XVI. kötet. Bp. 1913. 508-525. p. 14. Röszler K.-Floderer S.: A békéscsabai szikes öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei. Kísérlctügyi Közlemények XVII. kötet. Bp. 1914. 765-800. p. 15. Surányi János: A csongrád-mindszcnti öntözött rét feljavítására irányuló 12 évi kísérletezés eredményei. Kísérletügyi Közlemények XXII. kötet. Bp. 1920. 61-87. p. 16. Sur ányi János: A békéscsabai öntözött szikes rét legújabb üzemi eredményei. Köztelek 46. évf. Bp. 1936. 154-155- P17. Tonika Emil: Az arad-csanádi öntözések. Arad, 1894. 6-7. p. 18. Tonika Emil: Öntözések. A magyar vízimunkálatok története 1867-1927. Bp. 1929. 141-151. p. 19. Trümmer Árpád: Öntözéseink múltja és jelene. Az öntözésről című FM. kiadvány. Bp. 1931. 25-109. p. 20. Trümmer Árpád: Néhány nagyobb alföldi öntözés. Újabb tanulmányok az öntözésről című FM. kiadvány. Sajó Elemér-Trummer Árpád szerk. Bp. 1933- 15-22- P21. Trümmer Árpád: Öntözéseink az 1932-1934. években. Bp. 1936. 70. p. 256