Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szabó Ferenc: Bodoki Károly munkássága a reformkorban
(A nagyon szemléletes és lendületes szövegezés bizonyára feltűnt: Szakái Lajos, Petőfi költőbarátja, a vármegye akkori másodaljegyzője fogalmazta.) A vízügyi küldöttség „emberi és polgári kötelességének lelki ösmeretes érzetében" hívta fel a közgyűlést arra, hogy „...a már annyiszor elfogadott, de még legnagyobb részben csak papiroson maradott vízszabályozási tervnek valahárai sükerbe vételéről a tárgy kívánta fontossággal és minden buzgalommal intézkedjék, mert itt látja a küldöttség a vég percet, melyen túl tétlenül maradni a megyének ön jólétének kockáztatása és a tereh (sic!) hordó nép biztos fennmaradásának veszélyeztetése nélkül többé nem lehet". A Széchenyi és Kossuth által képviselt polgári eszmék egyértelmű megnyilatkozása is mindez. A megyegyűlés a javaslatot teljesen elfogadta. A közmunkáéra teljes mozgósítását rendelte el annak érdekében, hogy a még hiányzó átvágásokhoz azonnal hozzáfogjanak, a korábban megkezdetteket pedig a szükséges mélységre ássák ki; a Fehér- és a Fekete-Körös töltését is be akarták fejezni. 2 9 Bodoki mellé segédmérnököt állítottak. 3 0 1844 folyamán a munkálatok valóban nagy elánnal folytak ismét, de a korábbi szisztéma szerint és megint csak átfogóbb eredmény nélkül. Az átvágások elkészültek ugyan, gyarapodott az alacsony töltések hossza is, de az uradalmak áldozatvállalása elmaradt. Hiába tette meg okos javaslatait Bodoki Károly, többek között az állandó gátőrök alkalmazása ügyében, vagy a karbantartást irányító „megyei mérnökőr" rendszeresítése érdekében. 3 1 A feudális jellegű, ingyenes közmunkával végzett szabályozás iránt a lakosság nem érzett már semmiféle lelkesedést. 1844 folyamán 75 és félezer munkanap került felhasználásra, de részint mégis kevés volt, másrészt meg „népünk kifáradt az ingyen munkák nyomasztó és hosszú sorában" - mint a Szakái Lajos által fogalmazott felterjesztés mondja. 3 2 Ennek tudatában, arra is hivatkozva, hogy Békés megyének be kell hoznia az Aradhoz és most már Biharhoz képest is fennálló nagy hátrányát a szabályozásban, 1844 decemberében a megyei közgyűlés pénzsegélyt kért a Helytartótanácstól. A közmunka helyett bérmunkát akart végeztetni a megye, 3 3 amelytől jobb minőséget várt. A kérés azonban nem talált meghallgatásra. 3 4 1845-ben a munkálatok szinte teljesen leálltak. Bodoki értékelését elfogadva, a közgyűlés 1845. áprilisában kimondta: új, „műtanilag kidolgozott" szabályozási tervre s annak végrehajtásához a legtöbb hasznot húzó földbirtokosok teherviselésére, továbbá állami segítségre van szükség. 3 5 1845 októberében a megyegyűlés ismét megállapította: „a megye vízszabályozási tekintetben egyáltaljában magára lévén hagyva", így csak az önvédelem - a földtulajdonosok szabályozási társulatba szervezése - marad utolsó és szerény lehetőségként. 3 6 1845. december 7-én - talán Széchenyi sugallatára - meg is alakult a „Körös Szabályozási Társulat" a megye vezető birtokosaiból. 3 7 1847 tavaszáig azután nem is történt semmi. Az 1846-47. évi ínséges viszonyok miatt a közmunkaerőre nem is számíthattak. 3 8 • Az 1847-es, valóban nagyjelentőségű továbblépést, amelyben Bodoki Károlynak kiemelkedő szerep jutott, a vidéki élet napi gondjaival küzdő harmincéves mérnök életében nagyon fontos alkalmat jelentő hosszabb külföldi tanulmányútja előzte meg. Megható önvallomásában kérte a megyei közgyűlést, hogy 10 hónapi távollétet engedélyezzen számára „...tudományomnak s tapasztalásomnak öregbíthetése végett, ...hogy egyéniségemet, mint mérnök, a lehetőségig hasznavehetővé tehessem, s legalább a mérnöki névre magamat érdemesíthessem ..." A megye - ez a vezetés dicséretére válik - 10 hónapos fizetett szabadságot adott Bodokinak, 39 aki 1845 folyamán be is utazta egész Nyugat-Európát, beleértve Angliát és a víziművekben gazdag országokat is. 4 0 Az utazáshoz Széchenyi adott neki ajánlólevelet. Külföldi tapasztalatainak igen nagy szerepe lehetett vízimérnöki tudományának korszerűvé tételében. (Érdekes egyébként, hogy a közlekedésügy megismerése végett kérte az út engedélyezését.) Széchenyi István vízszabályozási biztossá történt kinevezése s a Tisza völgyi Társulat 1846. évi megalakulása, végeredményben az egész ügy körülötti pezsgés, adott Békés megyének is reményt a Körös245
