Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Gyetvai Péter: Kishegyes újratelepítése Békésszentandrásról 1769-ben

telepíteni. Szerinte Bajmokra és Ludasra kellene a szétszórt tanyákon élő lakosságot összevonni, s erre Szabadkát kötelezni.

1

4 Szabadka vezetősége ezzel szemben inkább azt javasolta, hogy a kamarai Pacsér pusztát és a Kárász Miklós szegedi városi főjegyző által megszerzett Horgos pusztát népesítsék be, mert így nem kell a már meglévő szállási épületeket lerombolni.

1

5 A hosszas vitatkozás eredménye az lett, hogy Szabadka Bajmokot és Ludas helyett (mivel Horgos valóban benépesült) Csantavért telepítette be lakosokkal.

1

6 Cothmann Szent Máriáról Szegeden át Makóra, Aradra és Temesvárra ment, majd a Tiszán át visszasietett Kulára, ahol július 17-én a kamarai provisor (tiszttartó) fogadta. Miután megállapította, hogy Kulától Szent Máriáig csak az újonnan magyarokkal települt Topolya község van,

1

7 azért 1763. július 18-án a tiszttartóval kiment Veliki Hegyesre, majd innen Mali Hegyesre. Nagy Hegyes földjét jónak találta, de vize csak a völgyben van. Kis Hegyesnek van vize és alkalmas a telepítésre.

1

8 Cothmann ezután folytatta útját a német telepes községeken át, majd visszatért Pozsonyba. A királynő már 1763. december 6-án sürgette a jelentés beadását,

1

9 amit Cothmann az említettek szerint hamarosan eszközölt. A királynő a jelentésre 4 fólió-oldalas jóváhagyási leiratban válaszolt 1764. augusztus 14-én.

2

0 Dicséri Cothmann buzgalmát, szakértelmét, s döntéseket ad a felvetett kérdésekre. Ezek főleg a német telepítésekre vonatkoznak, de a 2. pontban azt is kihangsúlyozta, hogy Szent Mária helységét kötelezni kell a szállások összevonására és legalább Bajmok, valamint Ludas pusztáknak falukká való fejlesztésére.

2

1 Elrendelte még, hogy Cothmannt 1765-ben is küldjék ki Bácskába ellenőrzésre. Említettük, hogy Redl Ferenc József bácsi adminisztrátor 1763. november 25-én Győrben meghalt. Utóda Kruspér Pál lett,

2

2 aki Kishegyes telepítésében jelentős szerepet játszott. Iványi István, BácsBodrog vm. helynévtárának monografusa, említi, hogy Kishegyes felől hamarosan érdeklődtek Békés megyei magyarok, legfőképpen Szent Andrásról, akik bizonyos szabadságok mellett, hajlandók voltak itt megtelepedni. Kruspér már 1766. szeptember 30-án biztatta Ecsi Andrást és Kátai Jánost, hogy a következő tavaszra toborozzanak elegendő számú családot, s a két Hegyes pusztán, vagy valamelyik környéki pusztán - ahol majd jobban fog nekik tetszeni - kijelölik nekik a földeket. Iványi még azt is tudja, hogy 1769. tavaszán leginkább Békés megyei nép ide is költözött, s Kishegyesen a Krivája patak mentén a Telecska magas partjai mellett kezdtek építeni az új házakat.

2

3 Később jöttek még újabb magyar családok. Békés vármegye múlt századi történetírója talált valahol némi adatot e kivándorlásra, de - lelőhely megjelölése nélkül - csak annyit közöl, hogy Szent-Andrásról 1769-ben „a lakosok egy része... KisHegyes nevű kincstári pusztára költözött át.

2

4 Maga Békés vármegye természetesen már előbb, még a XVIII. sz. első felében megtelt új lakosokkal. Az odatelepítéseken kívül - az előző földesurak követelésére - visszatelepítések is történtek.

23 1754-ből említik, hogy Szarvasról Nyíregyházára mentek lakosok.

2

6 - Valószínűleg arról az esetről van szó, amelyről a Kancelláriai levéltárban találtunk említést.

2

7 A Helytartótanács ugyanis 1754. október 24-én jelentette, hogy a Szabolcs megyei Nyíregyháza

2

8 telepítésre szorul, miért is a királynő már október 28-án elrendelte, hogy Békés és más megyékből az odaszökötteket alkalmas módon vissza kell irányítani, s akik a toborzást szabálytalanul végezték, azokat meg kell büntetni. A Békésszentandrásról Kishegyesre való telepítés tényleges lefolyását eléggé kimerítően megismerhetjük a kincstári levéltári iratokból. Kruspér adminisztrátor 1769. június 17-én Zomborból 6 oldalas tartalmas jelentést küldött az Udvari Kamarának Nagy- és Kis-Hegyes telepítéséről. - A Békés megyei Andrásfalvárói (sic!), vagyis Rudnyánszky-birtokról a lakosok két kérvényt is adtak be, amelyben engedélyt kértek, hogy Nagy- vagy Kis-Hegyesre, ill. Szekityre és Velityre

2

9 települhessenek. Kruspér 1769 márciusában Kis-Hegyest jelölte ki a jövevényeknek. - Említett jelentésében javasolja, hogy engedményeket is kellene nekik adni, mert sem őszi, sem tavaszi vetésük nem lehetett. Utalt arra, hogy báró Cothmann annak idején elsősorban Nagy-Hegyest javasolta magyarokkal való telepítésre, de azt most Újvidék város bírája bérli.

3

0 A Kamara a javaslatokra a királyi jóváhagyást megszerezte, miről 1769. szeptember 12-én kelt leiratában értesítette a zombori adminisztrátort. Tudomásul vették Kishegyes megszállását és hozzá225