Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - NAGYKÖZSÉGEINK: BÉKÉSSZENTANDRÁS - Makoviczki János: Hármas városegyüttes Békés megye közepén

Gazdasági kapcsolatok - a gazdasági körülmények fejletlensége és elszigeteltsége miatt - csak kismértékben alakultak ki, mert a városok saját munkaképes lakosaikat sem tudták teljes mértékben foglalkoztatni (főleg Békés nem), és az államilag táplált nacionalizmus, a nemzetiségi ellentétek is a különállás, rivalizálás felé sodorták a helyi vezetést és a közvéleményt is, noha az egymásrautaltság szükségessége objektíve már abban az időben is létezett. Békéscsaba városnak 1950-ben megyeszékhellyé történő minősítését már abban az időben is mindenütt nemcsak tudomásul vették, hanem helyeselték is, mint indokolt, ésszerű intézkedést. Ezt követően néhány évig - legalábbis Békésről nézve - úgy tűnt, hogy Békés háttérbeszorítására irányuló gazdaságpolitikai tendencia érvényesült. Erre utaltak a helyi kezdeményezésekkel létrehozott különböző intézmények és szocialista szervezetek megszüntetésére, illetve áthelyezésére történt lépések, (pl. építőipari, kertészeti középiskola, tarhosi ének-zeneiskola és tanítóképző, ládagyár, rizshántoló, növényolajipari vállalat, vasipari vállalat, ipari szövetkezetcink egy része stb.), a kereskedelmi és szolgáltató hálózat, az infrastruktúra fejletlensége, az állami beruházások teljes hiánya. Ilyen módon Békés a megyeszékhely legfontosabb (2 ezret meghaladó) munkaerő szállítójává vált. Ez a körülmény - ha most már más politikai-társadalmi körülmények között is - a városok közötti korábbi, közömbösségtől a rivalizálásig terjedő skálán mozgó érzelmeket nem csillapította. Ennek a keseredettségből fakadó bizalmatlanságnak voltak kifejezői, amikor az első, Békéscsabával kötendő együttműködési megállapodás megkötését tűztük napirendre tanácsunk ülésén 1974-ben. Többen elmondták akkor, hogy az idősebb generáció, bár nem ellenzője a társadalmi, gazdasági viszonyok szükséges fejlesztésének, a kölcsönösen előnyös együttműködésnek, az említett megállapodás megkötésétől előnyöket Békés részére nem vár. Pedig ebben az időben a Békés megyei Tanács V. B. már meghozta a m/1974. (VI. 18.) sz. határozatát (a Gyula városi Tanács V. B. munkájáról szóló beszámolóval kapcsolatban), melynek 3. pontja a következőket tartalmazza: „a) A megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Békés megye sajátos városszerkezetére figyelemmel szükségesnek tartja megvizsgáltatni és kimunkáltatni Békéscsaba - Gyula - Békés városok összehangolt fejlesztésének koncepcióját, és azt megyei testületi ülésen megvitatni." Sajnálatos, hogy ezen előremutató határozat végrehajtása ilyen igénnyel még nem realizálódott, jóllehet az V. ötéves megyei tervben és néhány más, közép- és hosszútávú koncepcióban a koordinált fejlesztésre való törekvés tükröződik. Ezeket az előzményeket, ezt a történelmi visszapillantást azért is szükségesnek tartottam e hozzászólás keretében megfogalmazni, ill. megtenni, hogy az olvasó is kellően értékelni tudja a békésiek jelenlegi szemléletét, őszinte törekvését az együttműködésre. Az előbb említett 1974. évi hangulat és érzelmi megnyilvánulások ma már nem csak, hogy nem tapasztalhatók, hanem egyre inkább sürgetően vetik fel lakosaink a széles körű koordináció követelményét. Az elmúlt 4 év során a város pártés állami testületei, vezetői sikerrel élesztgették - megyei jóváhagyással és segítséggel - az együttműködés gondolatát és tették meg azokat a tőlük telhető (most már egyre inkább elégtelen) intézkedéseket, melyek a mostani, az együttműködést igénylő, követelő mértékig jutottak el. E szemléletformálásnak első nagy fóruma 1975 elején a városi pártértekezlet volt. (1974 decemberében Békéscsabával a kétoldalú együttműködési megállapodást már ennek szellemében kötöttük.) Ezt követően a párt alapszervezeteiben, - mindenekelőtt az ipari üzemekben - a párt és a tanács testületi ülésein, a tömegszervezeti fórumokon és minden lehetséges helyen terjesztettük az összehangolt együttműködés és fejlesztés szükségszerűségét. A testületi előterjesztések és a vonatkoztatható határozatok is tükrözik ezt a törekvést. A tanács hivatali apparátusa az elsők között ismerte fel a koordináció lehetséges, kölcsönös előnyeit. A választott vezetők megbízásából és aktív segítségével mind a három városban az azonos szakigazgatási szervek 1975 óta évenként megújított közös cselekvési programot állítanak össze és hajtanak végre. Különösen a művelődési, egészségügyi és sport ágazatokban mutatkoznak sikerek, de egyes kommunális feladatokban is eredményes kezdeti intézkedések történtek, pl. Békéscsaba és Békés ivóvízhálózatának 6 km-es vezetékkel történő összekötése. De még a funkcionális osztályok is hasznos tapasztalatcseréket, sok munkamódszer-átadást valósítottak meg. Pl. a békési pénzügyi osztályon a 216