Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Zsigmond Gábor: Botanika és társadalombölcselet Tessedik Sámuel munkásságában
és miután 1780. május 8-án kedvező és beleegyező választ kap, késedelem nélkül lát hozzá a föld rendbehozatalához. Ezzel párhuzamosan nagyarányú faültetést indít, s egyedül 1781-ben ötezer fiatal szederfa kerül új helyére. A feljavított szántóföldet nem ugaroltatja, hanem felváltva veti be búzával és kukoricával. A papi kert a továbbiakban Tessedik kísérleteit szolgálja: 1782-ben hatvanféle, részint vad, részint gyümölcsfát ültet. Arra a következtetésre jut, hogy a sík vidéken az alma és körte a leghasználhatóbb gyümölcsfa, a vadfák köziil pedig az akác és a tölgy a legellenállóbb. Botanikai, gazdálkodási és pénzügyi sikerei arra biztatják, hogy megfelelőnek ítélje a pillanatot tervezett gazdasági és társadalmi reformjai végrehajtására. Két független, egymással majd a célnál találkozó úton indul el. Az első a természet átalakítása, következésképpen a mezőgazdasági termelés, a településformák átalakítása, - a másik az átalakulást megértő, elfogadó és használni tudó embertípus meg\ormálása. Ez utóbbit szolgálja a létrehozott gazdasági iskola, egyúttal a kertészeti oktatás első hazai otthona, amelynek feladatait így határozza meg: ,,A gyakorlati gazdasági kertben szemmel láthatólag és kézzelfoghatólag ismertettem meg a javított gazdászat, szántás, mesterséges rétművelés, istállózás, különféle kerti veteményezés, gyümölcsfatenyésztés, eleven sövények készítése, méh- és selyembogár-tenyésztés, lóhere és fűmag termelése, tisztítása és felhasználása módjaival, úgyhogy mindez saját tapasztalataik folytán ismerték a tanítványok, s megtanulták, miként kelljen a gazdászat egyes részeit az egésznek kára nélkül, kevés és gyenge kézzel nagy haszonnal kezelni, s eképpen az eddig használatlan terményeket a saját és a haza javára fordítani". (Kiemelés tőlem Zs.G.) 9 „A paraszt ember Magyarországban" átgondolt tervet tartalmaz az ember környezetének átalakítására. Ebből az írásból teljes egészében érthetővé válik az az elv és út, ahogyan Tessedik a parasztság helyzetének javítását látja, s amelyre már a Szarvason eltöltött első másfél évtized törekvései és eredményei is utaltak. Ezek alatt az évek alatt Tessedik tényekkel bizonyítja, hogy a táj, a természeti miliő átalakítható, létrehozható egy tudományosan átgondolt, mesterséges, mégsem tcrmészetelleni rend és az emberek számára való hasznosság. Igen fontos jellegzetesség Tessedik gondolkodásában, hogy a botanikai és gazdászati kísérleteknél nem valamiféle elvont hasznosságra törekszik, hanem nagyon is kézzelfogható gazdasági haszonra, amely lehetővé teszi nemcsak a kísérletek finanszírozását, hanem feljogosít a „laboratóriumi" keretek túllépésére, az eredmények széles körű gyakorlati alkalmazására. Gazdálkodói és kereskedői sikerei (így pl. a folyami fafuvarozás) szerzik számára a legtöbb ellenséget, kiderül, hogy a kor szemlélete (paraszti szemlélete is) nem érti és csalásnak minősíti a mezőgazdasági profitból fakadó tőkét. Amint Tessedik már nem a gazdasági kert méretében tervez, kénytelen a botanikai, gazdászati és gazdasági szempontokon túl újabb tényezőket, nevezetesen a föld birtoklásának és művelésének meglévő rendszerét, ennek politikai, adminisztratív összetevőit is figyelembe venni. Nyilvánvaló, hogy a kialakítandó új természeti rend ellentétbe kerül a feudális földbirtoklás és földhasználat bonyolult és kusza, korszerűtlen és főként a gazdaságosságot kevéssé méltányoló gyakorlatával. E kérdés megoldásában sem keres Tessedik látványos és radikális reformokat, itt is a természeti folyamatok láthatatlan, de erős folyamataiban és automatizmusaiban bízik. Nevezetesen abban, hogy bizonyos alapvető gazdasági folyamatok új mederbe való terelése önmagától indít meg az egész társadalomra kiható folyamatokat. Ezeknek a látszólag egyszerű reformoknak főként gazdasági, termeléstechnikai, semmint politikai jellege van, ez elősegíti, hogy pártfogást kapjon a földbirtokosok és az egyre nagyobb adójövedelemre éhes állam részéről is. Tessedik úgy véli, hogy a kedvező folyamatok beindulásával, hasznosságuk megértésével fokozatosan tért nyernek majd a belőlük 205
