Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Cserei Attila: A marxizmus-leninizmus, mint a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés elméleti alapja
Ez a feladat azonban ma sem jelenthet mást, mint a burzsoázia hatalmának megdöntését, a munkáshatalom megteremtését és ennek segítségével az új, osztálynélküli társadalom megteremtését. A társadalmi fejlődés jelenlegi körülményei között is csak a forradalmi feladatoknak ez a következetes végrehajtása jelentheti bármely nemzet dolgozó tömegei problémáinak egyedüli, igazi megoldását. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek többféle formája volt eddig is és a konkrét történelmi helyzet a jövőben is gazdagítja e formák változatosságát, de a lényeget illetően azonos feladat vár valamennyi nemzet munkásosztályára: a proletárdiktatúra felhasználása szocializmus megteremtéséhez, védelméhez és építéséhez. 1 8 A testvérpártok csak együttes fellépéssel tudják megteremteni és a szocialista forradalom győzelméhez a szocialista építőmunkához szükséges kedvező nemzetközi körülményeket. Pártunk XI. kongresszusa éppen ebből indult ki, amikor hangsúlyozta: ,,A kongresszus azt a feladatot tűzi ki a párt elé, hogy a jövőben is a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján folytassa nemzetközi tevékenységét. Politikájával szolgálja a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista világrendszer egységét, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak erőinek gyarapodását, az imperialista ellenes közös front összekovácsolását, a béke védelmét." 1 9 A burzsoá nacionalizmus teoretikusai, meghamisítva Lenin tanításának lényegét, minden eszközzel és újult erővel terjesztik azt a nézetet, hogy csak a burzsoá nacionalizmus talaján állók lehetnek igazi hazafiak és nemzetük érdekeinek valódi védelmezői. A történelem azonban bőven szolgáltat példát arra, hogy a burzsoázia viszonya a hazához mindenekelőtt osztályérdekeinek függvénye: „... a burzsoázia elárulja a szabadság, a haza, a nyelv, és a nemzet érdekeit, amikor szembekerül a forradalmi proletáriátussal. Láttuk, hogy a francia burzsoázia a francia nemzet legkegyetlenebb elnyomatásának és megalázásának pillanatában kiszolgáltatta magát a poroszoknak, hogy a nemzetvédelem kormánya átváltozott a nép elárulásának a kormányává, hogy az elnyomott nemzet burzsoáziája segítségül hívta az elnyomó nemzet katonáit proletár honfitársainak elnyomására, akik merészeltek a hatalom után nyúlni." 2 0 A proletár internacionalizmus, mint a társadalmi fejlődésben törvényszerűen megjelenő elv és gyakorlat a történelem fejlődésével párhuzamosan fejlődik, változik. A munkásosztály forradalmi harcának különböző szakaszaiban, az új feltételek között sem változik meg azonban az internacionalizmus alapvető lényege: a társadalmi haladásért vállalt cselekvő szolidaritás. Bármilyen változás e kérdésben csak akkor jogos, ha a forradalmi gyakorlat valóságos igényei követelnek új együttműködési formát. 2 1 Mai viszonyok között is változatlanul az internacionalizmus alapvető ismérveinek tekintjük: ,,a nemzeti és nemzetközi érdekek egyeztetését; az egységre való törekvést; az egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést; a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív állásfoglalás, és cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján." 2 2 A szocializmus győzelme és kiteljesedése egy országban, majd a szocialista világrendszer létrejötte tovább gazdagította az internacionalizmus fogalmát, azt a proletárállam külpolitikájának alapelvévé is tette. Mindezzel bővültek a nemzeti függetlenségért, a demokratikus szabadságjogok kivívásáért és megvédéséért, a társadalmi haladásért küzdők támogatásának lehetőségei is. A szocialista országok kapcsolatrendszerében minőségileg új jelentőségre tesznek szert az internacionalizmus elvei. Ezekben az országokban uralkodó világnézet a marxizmus-leninizmus, a dolgozók egyre nagyobb többségének erkölcsében megszilár199
