Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Lajos: Békés vármegye tanügyi helyzete az első Ratio Educationis (1777) korában

2.i. Az országos felmerés általános tapasztalatai A kancellária 1770-ben országos tanügyi összeírást rendel el. A conscripcio kiterjed az iskolai oktatás tartalmára, a tanulók adataira és a tanítók számára, jövedelmére. Egyik jeles neveléstörténészünket idézve fogalmazzuk meg az összeírás tartalmát: „Körrendelet ment széjjel a vármegyékhez, a szabad királyi városokhoz és kerületekhez s a megyés püspökökhöz, tudakolni az iskola-mesterek nevét és vallását, növendékeik számát és nevét, jövedelmeik minőségét és mennyiségét, s fenntartókhoz való viszonyukat, tanításuk módját és anyagát".

9 Az országos összeírás zömmel 1771-ben történt. A megyék 1772-ben készítették el összesítő jelentéseiket. Ezek általában részletes és megbízható adatokat tartalmaznak egy-egy megye tanügyi helyzetéről. Az is igaz viszont, hogy szívesebben dolgozzák fel a könnyebben áttekinthető tanulói statisztikai adatokat, sorolják fel a javadalmazás mennyiségi tételeit, mint a szakszerűbb elemzést, elmélyültebb munkát igénylő tananyagot és oktatási módszert, vagy a tanítói ellátottság értékelését. Erre legfeljebb címszavakban utalnak a jelentések. A 43 vármegyére és 39 szabad királyi városra kiterjedő (Erdélyt nem érintő) felmérésből azonban mindössze 33 megye és 20 város összefoglaló jelentése maradt fenn.

1

0 Ezek alapján 284$ népiskolát számlált össze a kor szakértője. A hiányzó adatokat következtetéssel kiegészítve, a városi iskolákkal együtt, összesen mintegy 4000 iskolával számolhatunk

1

1 az országnak a felmérés hatálya alá eső akkori 8 744 helységében.

1

2 Békés vármegye összesítő jelentéséről (1771-72) ellentétes tartalmú közlések jelennek meg a szakirodalomban. Fináczy Ernő említ néhány adatot (1899). Megyénk népoktatásának egyik hivatott történetírója: Szentkereszty Tivadar (1932) viszont felpanaszolja: „Ennek az összeírásnak Békés vármegyére vonatkozó adatait - sajnos - nem sikerült megtalálnom, pedig azok élénk világot vethetnének Békés vármegye akkori tanügyi viszonyaira".

1

3 A jelen tanulmány szerzője 1976-ban kísérletet tett az elveszettnek hitt összeírás felkutatására. A Békés megyei Levéltárban - Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai; 40/1772. sz. alatt - sikerült megtalálni a latin nyelvű összesítő jelentést.

1

4 Az alábbiakban magyarra fordítva

1

5 közöljük, az 1771/72. évi Békés megyei összeírás becses forrásértékű szövegének terjedelmes címét és az összeírásban szereplő települések nevét. (A fordítás teljes szövege Mellékletként szerepel.) 2.2. „A Tekintetes Békés Vármegye Összeírottjai Bevalljuk és elismerjük, hogy mi a jótevő Királyi Rendelet értelmében a tanuló ifjúság oktatását érintő néhány kérdésben, az illető év végén, Békés vármegyei vonatkozásban a következő eredményekre vezető vizsgálatot végeztük cl: Füzes-Gyarmaton, Szeghalmon, Vésztőn, Körös-Ladányban, Kőrös-Tarcsán, Komlóson, Orosházán, Öcsödön, SzentAndráson, Szarvas városában, Endrődön, Gyomán, Berényben, Csabán. 1772. június 27. Ribiczey Pál és Orbán Ignác. Kétegyházán, Magyar Gyula városában, Békés városában, Dobozon, Német Gyula városában, Gyula városában, Váriban. 1772. április 30. Almásy Dániel és Hegritz Imre." 2.3. Következtetések a vármegyei összeírás alapján a) A tanítók száma és alkalmazásának időrendje. Az idézett szöveges összeírás készítői nagy gonddal veszik számba a vármegye területén foglalkoztatott tanítók (Ludi-Magister)