Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - HETVENÖT ÉVE ALAPÍTOTTÁK A TEVAN NYOMDÁT - Petőcz Károly: A félévszázad mezsgyéjén túl... Lapok a felszabadulás utáni gyomai Kner Nyomdáról

zésű betűmintakönyv tartalmazza, amelyből a terjedelemre vonatkozó számítások is könynyen elvégezhetők. A régi Kner nyomda tulajdonképpen két szövegtípussal rendelkezett: a lipcsei Universitäts Antikvával és a Bodoni antikvával. A legnagyobb könyvsikereket az Univ-val érte el, ez volt a nagy stíluskísérleteinek betűtípusa. Az új Kner Nyomda pedig főként a Garamond, a Bembo és a Plantin típusokkal szerepelt eddig legjobban. Az előző táblázatból kitűnik, hogy a Bodoni cs az Univ 1967-ig clt, ekkor kerültek selejtezésre, és megállapítható az új típusok beszerzésének ideje. Ugyanis a beérkezéssel egyidőben már alkalmazta a nyomda, és vagy még a beérkezés évében, de a következőben feltétlenül készült vele legalább egy helyezést elért kiadvány. Bár korunk könyvtipográfiája nem alkalmazza a könyvdíszeket, a körzeteket, mégis beszerezte a nyomda a Monotype gyár gazdag díszítőanyagának jelentős részét mono-matricában. Ezek akár ólomról eredeti nagyságban, akár fotó útján kicsinyítve vagy nagyítva egyaránt használhatók. Színekkel kiegészítve különösen a modern akcidenciák nélkülözhetetlen nyomdai anyaga. A nyomó-géppark teljes cseréje következett be egészen rövid időn belül. A sokféle típusú és formátumú - egyes esetekben közel 100 éves - gépeket egyforma formátumú (50x70 cm) hazai gyártmányú Vclox gépek és a szövegnyomáshoz NDK gyártmányú Phoenix Alpha gépek váltották fel. Ez is a profilmegállapítás következménye volt, illetve azt szolgálta. A Velox gépek cseréjére 1968-ban került sor, helyettük olasz gyártmányú Atena nyomógépek kerültek az üzembe. Sajnálatos, hogy csak 1965-től kezdődően szerepel a gépfordulatok statisztikája a vállalati nyilvántartásokban. Megállapítható viszont az, hogy ettől az időponttól kezdve folyamatos a növekedés, amely nagyobb részben a gépek korszerűségétől (automaták), egészen kis részben pedig a műszakok számától függ. Ugyanis a műszakszámok nem változtak nagy mértekben. 1965-ben 4 nyomógépen 14 millió B/2-es, 3 nyomógépen 4,8 millió B/i fordulatot produkált a nyomda. (Ez utóbbiak még a régi, korszerűtlen kézi berakású gépek voltak.) 1970-ben 4 gépen 15,1 millió B/2, és 2 automata gépen 12,2 millió B/i fordulatot; 1975-ben pedig ugyanezen gépparkkal 19,1 millió B/2 és 16,7 millió B/i fordulat volt a teljesítmény. Összehasonlításképpen hadd jegyezzem meg, hogy Kner Imre 1933-ban összesen 7,4 millió, 1935-ben 7,8 millió, 1940-ben 9,2 millió, 1943-ban 7,6 millió fordulatot produkált 5-6 féle típusú, 4-5 féle formátumú 9-10 db gépén. Amíg az újjárendezett üzem éves terv szerint egyenletesen termel: minden hónapban szinte azonos időalappal és teljesítménnyel, addig Kneréknél 1933-ban több mint 230%-os volt az ingadozás (428 ezer fordulat januárban, 1 millió októberben!), 1935-ben 143%-os, 1940-ben 170%-os, 1943-ban 214%-os volt az eltérés a két véglet között. A kötészet gépesítése hosszabb időt vett igénybe: itt élt legtovább a félmanufaktúra. Automata gépsor beállításáról azért nem lehetett szó, mert azok bármelyike leginkább a nagy szériák gyártására alkalmas; a sokféle formátumot és anyagot csak rendkívül nagy állásidők mellett lehet feldolgozni és akkor is csak a minőségromlás veszélyei mellett. Egyedi, önálló gépek beállítása mellett szólt tehát a döntés. Mindezekkel egyidőben a nyomda saját vízjellel gyártat szövegpapírt a Diósgyőri Papírgyárban, amelynek - mint 3-4 színben gyártott jó minőségű merített utánzatú papírnak nagy szerepe van a termékek minőségében. Ugyanebben a gyárban a külföldi Ingress borítópapírok helyettesítésére ugyancsak saját vízjellel hazai papírt kísérletezett ki a Nyomda és az Európa Kiadó. Ezzel megoldódott a nagy példányszámok importnál lényegesen olcsóbb borító és védőanyaga. 176