Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Lajos: Békés vármegye tanügyi helyzete az első Ratio Educationis (1777) korában

a jezsuita nevelési rendszer (Ratio Studiorum) és a felvilágosodott abszolutizmus korának követelményei között tátongó szakadékban jelöli meg. Kaunitz - aki a királynő kérésére véleményezi József emlékiratát - filozófiai igényű magyarázattal támasztja alá a nevelés politikai jelentőségét. Elítéli a köznevelés tarthatatlan silányságát. Szerinte ugyanis a nevelés egyik „leglényegesebb tárgya a törvényhozásnak". Indoklásában módszert is ajánl Mária Teréziának: „A szívet kiképezni, mielőtt a szellemet foglalkoztatjuk; megadni az állampolgárnak az erkölcsöket, mielőtt szolgálatait igénybe vesszük; felvilágosítani kötelessége felől, mielőtt teljesítését megköveteljük tőle, - épp oly múlhatatlan teendőnk, mint a földet megmívelni s vetőmaggal behinteni, mielőtt termését learatjuk. Az államok sorsa attól a jó szerencsétől függ, vannak-e erényes polgárai; a nevelés képes ilyeneket formálni a világ minden éghajlata alatt, sőt a nemzet java része ilyenné válhatik, ha a nevelés, a polgárok mindegyik osztályához alkalmazkodva, a fiatalságot egészséges eszmékkel és kötelességeinek tiszta tudatával látja el. Es ebből a szempontból azt hiszem, nincsen, ami a nevelésnél nagyobb figyelmet érdemelne".

2 Sonnenfels pedig már tudományos rendszerbe foglalja (1765), kifejezetten az állami politikai feladatok közé sorolja a nevelést. Mindezek hatására Mária Terézia - akit a porosz iskolaszabályozás példája (1763), valamint a lengyel Comissio Educationis (1773) megjelenése eleve izgat-előbb (1774) az osztrák,

3 majd pedig a magyar Ratio Educationis előkészítését és kiadását végérvényesen elhatározza. A királynő az egész magyar nevelés és iskolaszervezet tervezetét, vagyis „az egész rendszer külső keretét" 1776. augusztus 5-én kelt rendeletével fogadja el. - A Ratio Educationis I—

III. része, kidolgozott formában, 1777. június 14-én jut el hozzá. Mária Terézia az első magyar Ratio Educationist 1777. augusztus 6-án kelt rendeletével hagyja jóvá véglegesen. Könyvalakban való megjelenését pedig 1777. augusztus 22-én rendeli el. (Tévesen ez utóbbi dátum szerepel a köztudatban a Ratio Educationis jóváhagyásának időpontjaként.)

4 Az első magyar közoktatásügyi kódex címe: A nevelés és oktatásügy rendje Magyarországon és kapcsolt tartományaiban.

5 A terjedelmes (közel ötszáz oldalas) latin nyelvű munka kidolgozása Ürményi József és Tersztyánszky Dániel (bizonyos vonatkozásban Kollár Ádám) munkájának eredménye. Stilizálása és szerkesztése Makó Pál nevéhez fűződik. A 254 paragrafust tartalmazó kétszáz éves iskolai törvénykönyv „a nevelés és tanulmányügy szervezetét" három fő részre tagolja. Az első fejezet „felöleli a politikai és gazdasági kormányzatot, a második a tanulmányoknak és tudományoknak célszerű elrendezését, a harmadik a rendtartást, vagyis a fegyelemnek fenntartását az iskolák igazgatásában" (6. §). A tartalmi követelmények rendező elve: „Kinek a javára; mely tudományokban; s mi módon képeztessék az ifjúság" (2. §). A részletes feldolgozásban választ kapunk ezekre a kardinális kérdésekre. A Ratio Educationis ugyanis az iskolák létesítését a társadalmi hierarchiával művelődéspolitikai szinkronban, vagyis az egyes társadalmi osztályok, rétegek számával fordított arányban tervezi. Falun egytanítós, mezővárosban kéttanítós, városban háromtanítós anyanyelvű elemi iskola szervezését szorgalmazza - a lakosság és a földesurak költségére. A dolgozó rétegek gyermekei számára szervezett alsófokú iskolatípus tantárgyai: hit- és erkölcstan, olvasás, írás, számolás, német nyelv. Az erre épülő hároméves „grammatikai iskolában" és az ezt követő kétéves „királyi katolikus gimnáziumban" már latin és német nyelvű a tanítás. Főbb tantárgyai: természetrajz, történelem, földrajz, mértan, rajz stb. A közép18