Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - HETVENÖT ÉVE ALAPÍTOTTÁK A TEVAN NYOMDÁT - Petőcz Károly: A félévszázad mezsgyéjén túl... Lapok a felszabadulás utáni gyomai Kner Nyomdáról

addig ismeretlen gépek gazdaságos, rendeltetésüknek megfelelő üzembe állítása, és az új technológiák bevezetése is szinte lehetetlen lett volna. Ugyanezen idő alatt Gyomán a kiképzés üteme csupán arra volt elegendő, hogy a nyugdíjazások meg a korábbi munkahiány miatt kivált szakembereket pótolja létszámban. Ez még csak »szintentartása« sem volt a személyi oldalnak, mert a gyakorlat úgyszólván teljesen hiányzott az utánpótlásnál. Ennélfogva arról természetesen szó sem lehetett, hogy egy új, fiatal, de cselekvésre alkalmas gárda a változtatás koncepciójával beleszólhatott volna egy újszerű üzem kialakításába. A termékek minőségét a régi szakemberek évtizedeken át megszokott technológiai fegyelme, precizitása, szigorúsága próbálta fenntartani az újak körében. Ez a hatás azért érvényesült egy ideig, mert az új, fiatal erők kisebb létszámban voltak jelen, mint az idősek, miért is nem lehettek meghatározók a munkásösszetételben. Későbbiek során a fejlesztés korszakában (1963-65-ben) éppen ellenkező hatás jutott érvényre, mert egy-két magára maradt, 20-30 esztendős gyakorlattal rendelkező szakember mellett 10-15 friss, a konvenciókat nem ismerő, a Knerék munkájáról mit sem tudó, a régi fegyelmi rendet nem tűrő új erő dolgozott. Átértékelésről, új elemek beépítéséről, röviden új szakember-minőségről tehát nem volt szó. Nem volt kellőképpen ismeretes a nyomda élete, múltja az újak előtt, s az elképzelés nélküli jövő sem nagyon inspirálhatta őket cselekvésre. A szükséges és a folyamatos több oldalú gyakorlottságra sem tehettek szert, mert a termékösszetételben sem történt említésre méltó fejlődés, emiatt bennük sem mehetett keresztül hasonló. Kncr Izidornál, főképpen azonban Kner Imre irányítása alatt egyéniségek nem fejlődtek ki: leginkább Kner Imre műszaki tudása, ízlése, képzettsége, jártassága, általános és szakmai intelligenciája egyedüli meghatározó tényező volt és így messze-messze felülmúlta a saját szakembergárdáját, amely csakis irányítás alatt tudott dolgozni. A Knerék kialakította üzleti-üzemi körülmények között rövidebb-hosszabb ideig el lett volna önállóan ez a csoport, felhasználva a sok-sok év alatt megszerzett termelési és szakmai tapasztalatot. Csakhogy a kneri megszokott körülmények nem maradhattak meg. Ilyen értelemben tehát negatív, a fejlődést, a kibontakozást mindenképpen gátló tényező lett a régi kneri közvetlen üzem- és termelésirányítás változtatás nélküli konzerválása. (Furcsa, de ez így igaz. Fontosabb döntések alkalmával mérlegeltem már magam is: vajon Kner Imre mit csinálna most, ebben a helyzetben ?) Meggyőződésem, hogy Kncr Imre sem dolgozott volna a felszabadulás után a régi módszereivel a merőben új külső környezetben! Ez biztosan állítható a cikkeiben, állásfoglalásaiban, megnyilatkozásaiban kifejtettek alapján. Mindig elég éleslátása volt ahhoz, hogy a változtatások szükségességét felismerje, és volt ereje, meg bátorsága ahhoz, hogy a szükséges változtatásokat keresztülvigye. Nos, ilyen személyi feltételekkel valósította meg a nyomda közel két évtizeden át a mindennapok feladatát és tartotta fenn azokat a tényezőket, melyek a bekövetkező újjászületés bázisát alkották. A termék- és üzemszerkezet A századforduló és századelejei Magyarország egyik közismert »nyomtatványellátó vállalata« a Kncr nyomda volt. így a nyomda felszerelése - elsősorban a formakészítésé nemcsak lehetővé tette, hanem meghatározta fő termékcsoportként - az ügyviteli nyomtatványok előállítását. 164