Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Csipes Antal: Sporthorgászat a Körösök vidékén

SPORTHORGÁSZAT A KÖRÖSÖK VIDÉKÉN CSIPES ANTAL A horgászat szerepe, funkciója Bár a horgászat a Körösök vidékén - tehát jórészt Békés megyében - becslések szerint mintegy 100 éves múlttal rendelkezik, alábbi írásunk elsősorban az utóbbi egy-két évtized tapasztalataira támaszkodva szeretné a teljesség igénye nélkül a sporthorgászat néhány kérdését megvilágítani. Bevezetőnek szánt soraink elejére mindenekelőtt a sporthorgászat pontos definíciója kívánkozna, de erről mindmáig megoszlanak a vélemények, ezért csak a legfontosabb elemeit kívánjuk itt megemlíteni. Ezek: önként vállalt sporttevékenység, amelyet mindenki gyakorolhat; az ezzel foglalkozó embereknek egyéb, megélhetést biztosító jövedelme van, tehát nem halfogásból élnek. Hogy rendkívül kedvező hatása van az egészségre, elsősorban az idegrendszerre, azt nemcsak az orvosi vizsgálatok bizonyították be, de a nagyközönség is mindjobban felismeri, ez a magyarázata a horgásztársadalom évről évre történő növekedésének. Herman Ottó szavaival: „A horgászat valóban az üdülés nemes módjai közé tartozik, s távolról sem az, amit a gúny szava körülbelül úgy fejezett ki, hogy »a kosztos horog olyan szerszám, amelynek csapó végén egy féreg, a fogó végén egy rüpők fityeg«.. Nagy tudósunk tömör, lényegretörő véleménye természetesen szintén nem tartalmazza mindazokat a tényezőket, amelyek együttese a sporthorgászatot alkotja. Helyesen fogalmazza meg azonban a horgászat funkcióját, amely kihangsúlyozottan kap hangot mai életünkben. Ezt támasztja alá dr. Tóth Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vadászati és Halászati Főosztálya vezetőjének véleménye is: „A horgászsport jelentősége abban van, hogy ennek fejlesztésével is teljesítjük a pártkongresszus határozatainak a szabad idő hasznosabb, okosabb eltöltésére vonatkozó részét... Ez az életszínvonal-politika része, a munkáspolitika része."

2 A szabad idő hasznos felhasználásával hozhatjuk tehát elsősorban kapcsolatba a horgászat jelentőségét. A szabad idő helyes eltöltése - kissé durván fogalmazva: a munkaerő rekreációja - világszerte központi kérdéssé vált, melyen a fejlett országoknak ma már sok tudósa, közgazdásza, szociológusa, pszichológusa dolgozik. A munkásságuk nyomán kibontakozó új tudomány, a pihenéselmélet, a szabad idő kitöltésének két alapvető formáját különbözteti meg: a „falak közöttit", és a szabadbanit. A sporthorgászat azonban mindkettőt egyesíti magában, amint az be is bizonyosodik, ha megkíséreljük összeállítani azokat az elemeket, amelyekből a hazai sporthorgászat modellje kirajzolódik: 1. Szakirodalom olvasása 5. A tulajdonképpeni horgászás 2. Felszerelés vásárlása, karbantartása 6. Utazás hazafelé 3. Felkészülés a következő horgásztúrára 7. Halételek elkészítése és fogyasztása 4. Utazás a vízhez 8. Élménybeszámolók, egyesületi élet

3 Ám még ez a modell is eléggé sematikus és semmiképpen nem tartalmazza azt az igen sokrétű, és a legkülönfélébb ismereteket igénylő tevékenységi formákat, amelyek a meteorológiai megfigyeléstől az ízletes halételek elkészítéséig mind beletartoznak a sporthorgászat fogalomkörébe. Éppen ezért a horgászok általában sokoldalú emberek és éppen azért lehetnek azok, mert a - fentiekben csupán jelzett sokféle tevékenységet önként vállalják és örömmel végzik, s érte még anyagi áldozatokra is hajlandók. 130