Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 1. szám - EMLÉKÜLÉS OROSHÁZÁN, AZ 1937. ÉVI VIHARSARKI ILLEGÁLIS KOMMUNISTA LETARTÓZTATÁSOK NEGYVENEDIK ÉVFORDULÓJÁN - Dumitrás Mihály: Egy nemzedék hitvallása
A magyar forradalmi munkásmozgalom dokumentumai című háromkötetes forráspublikáció - viszonylag keveset írnak a Viharsarok mozgalmáról, az 1937. évi eseményeket gyakorlatilag mellőzik. Ennek oka a megfelelő források hiánya is lehet. 1937 első feldolgozása az Orosháza története és néprajza című monográfiában jelent meg, 1965-ben, alapjában helyes értékeléssel. Jelentős előrelépést, új anyagot hozott a 30. évforduló alkalmából a Békés megyei Népújságban Dumitrás Mihály és Tóth Lajos cikksorozata, fontos volt Kékesdi Gyula ugyanakkor megjelent cikke a Népszabadságban. Az ellenforradalmi korszak orosházi és megyei mozgalmi múltjáról Keresztes Mihály 1968-ban kiadott „Napnyugtától napkeltéig" című forrásértékű memoárja nyújtott átfogó és hiteles, életteli képet. 1970-ben és 1971-ben jelent meg adatközlő tanulmány ill. forráspublikáció a békéscsabai munkásmozgalomról, amely a harmincas évek közepét is érintette. Több oldalt szentelt az 1937-cs viharsarki lebukások tárgyalásának Hollós Ervin 1971-ben kiadott „Rendőrség, csendőrség, VKF 2" című könyve is. Sokszorosítva, kis példányszámban, 1973-ban jelent meg Bába István szerkesztésében, közös munka eredményeként Gádoros baloldali és illegális kommunista mozgalmairól egy megfogalmazásában nehézkes, adataiban viszont igen hasznos és értékes összeállítás, amely gádorosi vonatkozásban hitelesen emberközelbe hozza a legális és illegális küzdelmek résztvevőit. Legújabban az 1975-ben, az endrődi csendőrsortűz 40. évfordulóján tartott emlékülés anyagát tartalmazó és a MEDOSZ Központ kiadásában publikált kis kötet vitte előre a harmincas éveket illető kutatásokat, kellő figyelmet szentelve az ellenforradalmi rendszerrel való szembenállás fokozatainak. Az eredményekkel nem lehetünk elégedettek, éppen annak tudatában, hogy a harmincas évek második fele az egész világon új arculatot kívánt a kommunista mozgalomtól, általában a baloldali erőktől. Remélhető, hogy a kutatás néhány éven belül eljut az 1933 utáni évtized színvonalas feldolgozásáig, kiegészítve a fentebb vázolt és alapvető hiányokat. 1937 történelmi tanulságait, a negyven esztendeje példás bátorsággal, igazi proletár keménységgel helytálló elvtársak magvetését a felszabadulás utáni fejlődés erősítette meg. Az egykori sárba és porbaragadt Orosháza, az éhséggel és a munkanélküliséggel küzdő szegényemberek világa eltűnt, történelemmé vált. A szocializmus építése a Viharsarok népét, a táj városait és községeit olyan magaslatra emelte, amire négy évtizeddel ezelőtt a legmerészebbek sem gondoltak. Ezért érdemes volt harcolni, ezért méltóképpen kell dolgozni. EGY NEMZEDÉK HITVALLÁSA DUMITRÁS MIHÁLY Nem a történész tudományos elemzésének igényével, csupán a tanú és résztvevő emlékezésével kívánok szólni. Szót ejteni arról az eseményről, amely itt történt, melyet a né~y évtized már történelemmé őrölt. Június vége volt akkor is. A legnagyobb magyar falu aratás előtt állt. Rendben voltak a szerződések. Az istállókban, a színekben, a kiürült vagy ürülőben levő górékban kijelölték a helyet, ahol az aratók elkészíthetik vackaikat, ahová a rövid éjszakákon lepihentek. Arra 13