Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Miscellanea Békésiana
vén, nem Írattathattak be." Feltehető, hogy Czirbuszéknál is több halvaszületés is történt, amelyet nem jelentettek be a papnak: így állt elő a tíz (12) fiatalon elhalt gyermeknek a sírkövön megörökített kettős létszáma. Valószínű, hogy az anyakönyvbe az elhaltak közé sem írták be mind a tíz elhalálozást. Czirbusz Bálint 1/2 éves, Erzsébet 1 hetes, Mihály 1 hetes, Gábor 6 hetes, Imre 1 1/2 éves korában halt meg az anyakönyvben levő bejegyzés szerint. Valószínű, hogy a nem anyakönyvezett három gyermek is igen fiatalon halt meg. Cirbuc (sic!) István földmíves 20 éves korában halt meg 1856 július 23-án ínlázban : Hajnal Abel lelkész temette el egyszeri déli haranggal egy váltó forintokért. Mindez arról tanúskodik, hogy Czirbuszék ekkor nem voltak szegény emberek, s nem csupán a sonkolyosságból éltek. A halotti anyakönyv adalékai arra mutatnak, hogy Szilistyéről a Czirbusz család más tagjai is Békésre települtek. 1845-ben Békésen halt meg a gömöri Czirbusz Mihály 49 éves korában, 1858ban pedig a 71 éves Czirbusz Pál sonkolyos. Fazékas Sára férje, Czirbusz Mihály sonkolyos 58 éves korában, 1867-ben halt meg, István fia halála után még 11 évet élt. Az idősebb Mihály és Czirbusz Pál testvérek lehettek, a Békésen megnősült Czirbusz Mihály nagybátyái, akikkel hármasban jártak a Békés körüli falvakban sonkolyt szedni. Gömör megye milléniumi monográfiája szerint a 260 evangélikus szlovák lakosú Szilistye lakosai sonkolyszedéssel, szövőbordakészítéssel és kosárkötéssel foglakoztak. 3 4 A sonkoly a lépes méz kicsurgatása, kipergetése után viszamaradó lép volt. A méhészkedő gazdák a kipusztult méhcsalád lépeit a méhkasból késsel kivágták. Az ilyen üres, kivágott lépnek volt sonkoly a neve. 3 6 A sonkolyt egy zsákba összegyűjtötték. Mikor már nem volt több sonkoly várható, egy nagy cseréptálba tették az összegyűjtött sonkolyt és forró vízzel leöntötték, majd öklömnyi golyókká gyúrták, így a moly kevésbé tudta bepetézni. A golyókat cserényen megszárították és egy zsákban felvitték a padlásra. Amikor vevő jelentkezett rá, a sonkolyt eladták. Mivel a lépben a kicsurgatás után meglehetősen sok viasz maradt, a paraszti méhészek igyekeztek a parasztgazdaságban hasznavehetetlen törmeléket értékesíteni. Mivel a sonkolyozás körülményes munka volt, kicsinyben nem volt kifizetődő. A mézeskalácsosok számára a sonkolyt sonkolyosok szedték össze. A békési Czirbusz család a felvidéki sonkolyos mesterséget képviselte az Alföldön. 3 6 Lőcsén, Rozsnyón a mézsörfőzők külön céhet alakítottak: ahol szőlő nem termett, a mézsör kedvelt itala volt a népnek. Abból a mézes vízből, amelyet a méz kicsurgatása után a sonkolyra öntöttek, mézsört készítettek, de egyszerűbb tészták sütéséhez is felhasználták. 3 7 A mézcsurgatás után megmaradt, kimosott, megolvasztott és kocka v. golyó formára öntött sonkolyt a vándorló sonkolyos tótok vásárolták fel. 2-3 hosszú ún. tótszekérrel járták végig a nagyobb méhessel rendelkező tanyákat. A szekereken 2-3 nagy hordó volt, ebbe gyűjtötték össze a sonkolyt, mézet, viaszt, mindezt keverve. Egy-egy jó ismerősnél megszálltak és pár nap lebonyolították egy-egy körzetben üzleteiket. Legtöbbször nem pénzt, hanem köszörűkövet, kaszakövet, fazekakat, köménymagot, fűszerféléket adtak cserébe. 3 8 A sonkolyosok a mézeskalácsos mestereknek szállítottak nyersanyagot, akik viaszgyertya készítésével is foglalkoztak. A békési mézeskalácsos mesterek nem a német hagyományok után dolgoztak, mint a felvidékiek, hanem a debreceniek után. Erősebb volt az alföldi hagyomány és a békési sonkolyosok ezt igyekeztek kiszolgálni. 3 9 A sonkolyt a régi időkben gyógyszerként is hasznosították. Bársony Mihály 39 éves kapuvári colonus 1755-i boszorkányperben vallja, hogy Kiss Ferenctől felesége azért kért „mihe-sonkolt füstölni", mert beteg volt. 4 0 Kiss Ferenc, a vádlott azt vallja, hogy „sokaktul hallotta, hogy mézsonkol mindenféle betegségek ellen igen jó légyen." 4 1 Sonkolyos Simon 50 éves feketcardói lakos 1732-ben szerepel egy Ugocsa megyei boszorkányperben, ami arra mutat, hogy a sonkoly gyógyító hatását szélesebb körben hitték boszorkányos erőnek. 4 2 Sonkolyos Bihar megyei község is bizonyára azért szerepel 1731-ben boszorkányperben, mert lakosai közt sokan voltak méhészek, akik gyógyítani is tudtak. 4 3 A tokaji görög katolikus plébánia házassági anyakönyve szerint 1753. május 13-án Sonkolyos János vencsellői lakos esküdött örök hűséget Csontos Anna bodrogkeresztúri lakosnak. A sonkolyosok a sonkoly hasznosítására irányuló mesterségük gyakorlása során az ország minden részébe eljutottak, így került Czirbusz Mihály is Békésre a fazekas házához. Ott is maradt egész életében, de gyermekeit semmilyen írral nem tudta megmenteni. 116
