Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Márkus Mihály: Emlékezés Melich Jánosra

Az Alföldre leszármazott felmenő őseink eredetéről sokszor beszélgettünk. Melich János elég sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Bár nem vagyok közvetlenül Békés megyei származású, azonban anyai ágon felmenő őseim 1754-ben Szarvasról költöztek át Nyíregyházára. Apai ágon való 'ősapám' 1759-ben a Melich családdal csaknem egyidőben és közös indítékok nyomán, a Málnapatakkal majdnem szomszédos, szintén Nógrád megyei Tomáfovce (Tamásfalva) községből jött Nyíregyházára. Igen figyelemreméltó, hogy a magyarországi Szécsény és a szlovákiai Lucenec (Losonc) - Jelsava (Jolsva) vonalában, a szlovák-magyar etnikai és nyelvhatár menten igen sok hasonnevű névrokonommal találkoztam, akikről hamarosan ki is derült, hogy a 18-19. századbeli őseink (dédapáink) még szoros atyafiságban állottak egymással. Itt meg kell vallanom, hogy ezekben az években a szlovák irodalomtörténeti előadásokat még dr. Úrhegyi Emília tanárnő is szorgalmasan látogatta, aki akkoriban Melich professzor jobb kezeként a Tanárképző Intézetben mint beosztott középiskolai tanár teljesített szolgálatot. 4. E kézirat keletkezéséről és további sorsáról 1. Bisztray Gy.: Jókedvű magyar tudósok c. munkáját (Budapest, 1972. 96. old.) Különben nagy kár, hogy c munka reedíciójára Melich János magas kora miatt már nem került sor. 5. E kérdésekről részletesebben ír Sziklay L.: Tót vagy szlovák című tanulmányában, niegj. a Szabolcsi Szemle 1936. évfolyamában. 6. ,,A bokortanyák népe", megjelent Budapesten, 1943ban a Magyarságtudományi Intézet: Tanya, falu, mezőváros című sorozatában. 7. Jó volna tudnunk, hogy hova, melyik intézményhez kerültek Melich János hátramaradt feljegyzései és levelezése? A debreceni szláv filológiai tanszék közlése szerint, ahova a volt Melich Könyvtár került, tulajdonukba semmi ilyenféle levelezés nem került, legalábbis nem tudnak róla. LUDWIG FERENC, volt kevermesi lakos, aki az I. világháború idején orosz hadifogságba esett, majd a Vörös Hadsereg katonája lett. Ezt a képet az 1920-as évek elején küldte haza szüleinek, akik nagyítást készítettek róla és a bekeretezett nagyítást a szoba falán őrizték. Ismereteink szerint Ludwig Ferenc többször nem adott hírt magáról. A képről készített korabeli nagyítás jelenleg a Munkácsy Mihály Múzeumban van. 495