Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Az úgynevezett "zugiskolák" Békéscsaba tanyavilágában

akadtak körében parasztemberek, akik hol egyedül, hol pedig társakkal összefogva, saját költségükön nyomattak ki vaskos könyveket, mert annyira szerették a betűt, az írást. Érdekes jelenség volt például a múlt század végén vallásos jellegű tanyai olvasóösszejövetelek tartása. Egy-egy írástudó, kisebb-nagyobb saját könyvtárral rendelkező parasztgazda tanyáján vasárnaponként összejöttek a szomszédok, ismerősök, akiknek aztán a házigazda valamelyik könyvéből, rendszerint prédikációs gyűjteményéből valamit felolvasott. Az ezeket az összejöveteleket tartó, előolvasó tanyasiakat a köznyelv „bibliásoknak" nevezte. Ezek az emberek azonban mégsem voltak - mint nevükből gondolhatnánk - egyoldalúan csak bibliai beállítottságú személyek, az igén kívül érdekelte őket a történelem, a földrajz, sőt némelyiküket az asztrológia is. Az egyik ilyen legismertebb „bibliás" volt a fürjesi tanyavilágban lakó Bagyinka János is, akinek százra menő könyvei között volt egy négy kötetes, együtt mintegy 5000 oldalas, németből cseh nyelvre fordított, ,,A szentírás teljes és alapvető magyarázata" című könyve is, melyet 1709-ben a tübingeni egyetem dékánja és tanári kara nézett át, melyet 1730-ban fordítottak cseh nyelvre. Bagyinka János ebből a műből is gyakran olvasott fel hallgatóinak. Vajon érezzük-e ennek a képnek érdekességét és fontosságát? Békéscsabai tanyákon, a zugiskolák világában, egyszerű szlovák parasztok, német egyetem tudós tanárainak tudományát ízlelgetik; szegényes ismereteiket ily módon gyarapítják. A korabeli sajtó, a hivatalos iskolalátogatók megállapításai szinte egyértelműen elítélik és haszontalannak tartják ezt az oktatási formát országos viszonylatban. Megállapítják, hogy a bennük folyó tanítás eredménytelen, a tantermek piszkos fészkek, a tanítók pedig „mesterségüket megunt kortyondi fráterek, akik 20 bankó forintért, egy fejelés csizmáért, 2 icce mákért, hét marok kenderért" osztogatják a tudományt. Ehhez „konvencióba még 12 mogyorófa-pálca is járt, melyet 3 hónap tanítás alatt a fejelt csizmával tisztességesen clnyűttek." Az eredmény ugyanilyen kiábrándító.

3

9 Ez országos sötét képhez képest - az előadottak alapján - azt kell megállapítanunk, hogy a békéscsabai zugiskolák és a bennük folyt munka valamennyire magasabb szintet képviseltek. Jelentős volt az őket szárnyai alá fogadó iskolafenntartó testület velük való törődése: a tanítók szelektálása, szakmai segítése, munkájuk ellenőrzése. A békéscsabai zugiskolákat tehát nem lehet csak kárhoztatnunk. Igaz, nem szabad őket idealizálnunk sem. Az alföldi nagy helységek tágas határaiban végbemenő gazdasági és társadalmi átalakulás, a tanyarendszer kiépülése, tehát egy sajátságos kor szükséglete hozta őket létre, s ők ennek a korukbeli szükségletnek igyekeztek tőlük telhetően megfelelni. Amint azt a zárófejezetben közöltek mutatják - nem is egészen eredménytelenül. FORRÁSOK 1. A békéscsabai evangélikus egyház presbiteri gyűléseinek jegyzőkönyvei. 2. Fábry Károly: Tallózás Csaba múltjából. Békéscsaba. 19233. Győrffy István: Magyar falu, magyar ház. Budapest. 19434. Haan Lajos: Békés Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról. 1866. 5. Iskolai bizonyítványok, oklevelek c. i/e 111. jelzetű iratcsomó a Békéscsabai Evang. Gyülekezet Levéltárában. 6. Jelentések (Zpráva) a békéscsabai ág. hitv. evang. egyház egy-egy évi életéről, 1865-től. Vegyesen szlovák és magyar nyelvűek. Nyomtatták Pesten Gyulán és Békéscsabán. Bcsi Ev. Gy. Lt. 2/f 5. 7. Márkus Mihály: A bokortanyák népe. Budapest. 19438. Nyéki evangélikus leányegyház anyakönyve. Bcsi Ev. Gy. Lt. i/e 62. 9. Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története. Gyula. 1974. 10. Tanyai iskolák c. iratcsomó a Bcsi Ev. Gy. Lt-ban. i/e 115. 11. Zugiskolák c. iratcsomó a Bcsi Ev. Gy. Lt-ban. i/e 116. ROVIDITESEK Presb. jkv.: A békéscsabai evangélikus egyház presbiteri gyűléseinek jegyzőkönyvei. Bcsi Ev. Gy. Lt.: A Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet Levéltára. 504