Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Újabb adatok az újkígyósi kalendáris szokásokhoz
Újkígyóson is ismerték a lucanaptárt, és elsősorban a lejegyzéses formája ma is el van terjedve. Egy ritkábban alkalmazott alapanyagból, a tojáshéjból való készítését Zsótér Antalné Hegedűs Julianna 36 éves adatközlő mondta el: Luca napján tizenkét tojáshéjat tettek az ablakba, egy-egy hónapot jelentettek. Mindegyikbe csipetnyi sót szórtak. Amelyik tojáshéjban megnedvesedett a só, azt esős hónapnak, s amelyikben száraz maradt, száraz hónapnak várták a bekövetkező évben. Készítettek lucaszéket is. Lucától karácsonyig böjtjéig minden nap kellett valamit csinálni a széken. Az ülőkéjét Újkígyóson is fonták, mint az alföldi szlovákok. 1 8 Karácsony böjtjén az illető a hóna alá vette a széket, elment vele az éjféli misére, ott ráállt, így megláthatta a falu egcsz boszorkányját. l 9 Adatközlőnk azért nem mert lucaszéket készíteni, mert attól félt, hogy - az elterjedt hiedelemhez hasonlóan - az éjféli mise után hazafelé menet elkísérik a gonoszok, azaz a boszorkányok. A karácsony böjtje (december 24.) ugyancsak számtalan rítus és hiedelem napja Újkígyóson is. A lányok e nap reggelén nagyon korán keltek, gyorsan kiszaladtak a kúthoz, a hideg vízben megmosdottak, hogy az új évben ne legyenek betegek. Egyes adatközlők szerint ezt a kultikus szokást szilveszterkor végezték. Bálint Sándor úgy tudja, hogy az újkígyósiak egykor az újév hajnalán mosdottak, hogy az élj esztendőben frissek legyenek. 2 0 A kútnál való mosdás karácsonyi, ill. újévi végrehajtása annak a tanúsága - mint több más hasonló és tárgyalt adat is hogy a Gergely-féle naptárreform bevezetése által az újesztendő első napjának karácsonyról újévre való átvitele következtében a népi gyakorlat is áttette a rítust, de ugyanakkor szívósan megmaradt az eredeti időpontban is. Az újkígyósiak - valószínűleg a községbe betelepedett szlovákok hatására - a hajnali mosdást nagypéntek hajnalban is gyakorolták. 2 1 A karácsony büjtjin Újkígyóson ebédre először fokhagymát ettek, hogy elűzze a sátánt 2 2, valamint mézbe mártott diót, előre felszeletelt almát fogyasztottak. Utána bablevest és mákos tésztát ettek, melyet zsír nélkül, vajjal főztek. A diót azért ették, hogy ne fájjon a torkuk. Este is ettek diót és almát, hogy jól egyenek a háziállataik. Ez az étrend megőrizte a szegedi tradíciót, Szegeden vacsorára ugyancsak gonoszűző céllal elsőként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet nyeltek, majd következett a leves (bab, szilva, cibere stb.) 2 3. A böjt napján kukoricát is főztek, és szétszórták a szobában a földre. Voltak, akik megismételték íyévkor is. A böjti ebéd előtt nyers kukoricával is teleszórták a padlót, sőt még a padkát is. A padkára azért szórták, hogy sok jó kotlójuk, a földre pedig azért, hogy sok csirkéjük is legyen. Ilyenkor a vendéget nem szívesen fogadták, a betérő asszonyokat Luca napjához hasonlóan kinézték, kódorgónak nevezték, mert azt hitték, hogy fölvesz a kukoricából, s vele elviszi a ház szerencséjét, a következő évben nem lesz sem kotlójuk, sem csirkéjük. A böjti ebéd idején tilos volt beszélgetni. A gyerekeknek követni kellett a felnőttek példáját, nyugodtan kellett ülniük, hogy a kotló jól üljön a tojásokon, s ne legyenek rosszak a csirkék. E napon az asztal alá egy csóva szénát, egy kosárba kukoricát, zabot, búzát tettek. Ebbe dobálták bele a dióhéjakat is, és almát is raktak bele. A takarmányt a szénával együtt karácsony után adták oda a jószágnak. Az almát azért etették meg a lovakkal, hogy ne fájjon a torkuk. Bálint Sándor adatai szerint karácsony másnapján, István napján (december 26.) etették fel, 2 4 adatszolgáltatóink egy része János (december 27.) napján adta oda a jószágnak. Nem szabad vót aztat ottan kivinni, csak János napján. Azt oszt akkor szét köllött szórnia tyúkok437
