Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Ferenc: Békés megye és a reformkor vasútépítési tervei
császárt: kényszerítsék a vasúttársaságot az 1836. évi törvény és az 1844. évi szerződés megtartására. Rámutattak arra is, hogy a vasúttársaság a Duna-Tisza-csatorna vállalkozó csoportjának versenyétől fél: attól tart, miszerint a csatorna építésére szóló szabadalmat vasútépítési engedélyre cseréli. 2 8 A bizonytalanná vált helyzetben mind Arad, mind pedig Békés vármegye közgyűlése örömmel fogadta Széchenyi István 1848. január 25-i nevezetes Javaslatát a magyar közlekedésügy rendezéséről. Arad megye arra kérte országgyűlési követeit, hogy szorgalmazzák a javaslatok azonnali életbe léptetését. 2 9 Széchenyi tervezete a négy országos fővonal közé sorolta a szolnok-aradi vonalat, s távlatilag Erdélybe, illetve „Keletre", azaz Románián át Törökország és a Közel-Kelet felé kívánta kiépíteni. Abból az elvből kiindulva, hogy a kijelölt végpontig (ez esetben Aradig) a legrövidebb vonallal vigye el a vasutat, Széchenyi a Szolnok-Szarvas-Csorvás-Magyarbánhegyes-Arad közötti irányt javasolta, tehát Békéscsabát mintegy 15 kilométerrel elkerülte volna. Gyulát és Békéscsabát kőutakkal kívánta a vasúthoz kapcsolni. 3 0 A független magyar kormány megalakulása után a szolnok-aradi vasútvonal kiépítésének ügye előnyösebb helyzetbe jutott. Az áprilisi törvények egyike, az 1848. évi 30. törvénycikk, az állam akaratát vitte keresztül az időközben csőd elé került Középponti Vasúttársaság külföldi részvényeseivel szemben. 3 1 Széchenyi 1848 májusában arról értesítette Arad megyét, hogy az „Erdéllyeli csatlakozást cszközlendő Szolnok Aradi vasút felállítása első helyen állván" újra mérnököket küld ki. Kérte egyúttal, hogy a vasút által érintendő községektől, mezővárosoktól ismét tudják meg, hajlandók-e ingyen átengedni a szükséges területet. 3 2 Hasonló értesítést kapott Békés megye is. 3 3 Ennek nyomán Békéscsaba újra megajánlotta a „szükséges tért" 3 4, Békés viszont egyelőre elzárkózott, arra hivatkozva, hogy nem tudható, hogyan végződik a hosszadalmas úrbéri pör. 3 5 Később a közlegelő szükséges részének átengedését már a békésiek is vállalták, a magánföldekhez azonban nem nyúltak. 3 6 A Békési Vasúti Társulat 1848. június 24-én tartott utolsó ülésén örömmel vette tudomásul az 1848. évi 30. törvénycikket, egyúttal kérte a felmérésre kifizetett megyei pénzek beszámítását. 3 7 Sajnos, a szabadságharc ügyének alakulása folytán a szolnokaradi vasútvonal tervének megvalósítása sem kezdődhetett cl. Az aradiak még 1849 júliusában is szorgalmazták a munkálatokat. 3 8 A reformkori vasúttervek szorgalmazóit, felismerésük helyes voltát a későbbi évtizedek igazolták. Tájunk messzebbre tekintő férfiai e törekvésükkel is azt akarták elérni, hogy az Alföldnek ez a része a gazdasági haladás útjára lépjen. Az aradi vonal tényleges kiépítése - amelynek története külön tanulmányt érdemel - minden lényegesebb mozzanatában a reformkori elképzeléseket és felméréseket követte. A vonal csak 1858. október 25-én nyílt meg, négy évvel a szegcdi, egy esztendővel a temesvári után. 3 9 43
