Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Péterffy Ida: Emlékezés egy békéscsabai lelkes karvezető énektanítóra

Közben az erzsébethelyi áll. elemi iskolában serényen és szakszerűen folyt az énektanítás édesapám IV. osztályában. 1927. május 21-én a Békésmegyei Általános Tanító Egyesület Gyulán tartott nagy nyilvánossága előtt mutatta be eredményét. A közgyűlésről már másnap (máj. 22.) beszámolt a Békésmegyei Közlöny vasárnapi számában, az első oldalon: Csabai tanító szenzációs énektanítási módszere címen (lásd: a szemben lévő ábrát!). „Általános érdeklődés várta a tárgysorozat 3. pontját, Péterffy Sándor, békéscsabai áll. tanító mutatta be saját növendékeivel énektanítási módszerét. Bevezetésül rámutatott a magyar nép muzikalitására s arra, hogy a zeneileg analfabéta népből mégis mennyi jeles művész került felszínre, kik az egész világ előtt a magyar népnek szereztek s szereznek tiszteletet. Beszéde folyamán sejtetni engedte, hogy nemzetünknek a zene, a dalművészet terén nagy jövője van, de elő kell készíteni a talajt s ezt a népiskola megteheti. Szüntessük meg a zenei analfabétizmust. Merész elgondolás, de a keresztülvitelre is azonnal útmutatást kaptunk. Az V. kerületi állami iskolának 42 negyedik osztályos növendéke játszi könnyedséggel néhány perc alatt hangjegyről tanulta meg a közgyűlés által feladott kétszólamú magyar dalt. Mindenkit bámulatba ejtett a mimikai jelekkel történő biztos hangtalálás és szólamvezetés. A mimikai jelek segítségével a tanító oly biztosan játszik a gyermeksereg zenei hangjával, mint a zongorabillentyűzeten. A kettesével, majd egyenként is éneklő gyermekek'a hangjegyolvasással szemben teljes jártasságot árultak el és azt, hogy érdekli őket a hangjegyről éneklés. A tanítás után a kis tanulók bemutatták az iskolában tanult szebbnél szebb kétszólamú dalaikat, mégpedig mindegyiket először mimikai jelekkel szolmizálva, majd hangjegyről ütemezve s végül tanítójuk vezetése mellett szöveggel, ügyesen színezve. Péterffy Sándor és kis növendékei méltán megérdemelték a közgyűlés elismerő tapsát. A látottak és hallottak után bátran mondhatjuk, hogy az énektanítás fordulóponthoz ért, olyanhoz, melytől kezdve a teljes siker reményével foghat tanító, tanár a hangjegyrőli énektanításhoz. Péterfy Sándornak, városunk egyik érdemes tanítójának pedig szívből gratulálunk s-kívánjuk, hogy alkalom s mód adassék neki, hogy az énektanítás terén még sok-sok sikert érhessen el." A Békésmegyei Közlöny a nyári szünetben még egyszer visszatér a figyelmet keltő eseményre, júl. 3-án, a Hírek rovatban.,,Péterffy Sándor pár héttel ezelőtt a gyulai tanítógyűlésen bemutatta igazán zseniális énektanítási módszerét, melynek segítségével rövid pár perc alatt növendékeit bármely egyszerűbb ismeretlen dalra képes volt megtanítani. A magyar tanítóságban szunnyadó és mind gyakrabban felszínre vetődő eme zsenialitást megirigyelte a város. Már tudniillik Békéscsaba városa." Ezután tréfás hangvételű beszámoló következik a Szőlő-utcai kútról, melyből „igen-igen gyöngécskén csordogál a víz" „félóra is, míg egy kanta megtelik". A lakosok ezalatt... énekelnek. Ki népdalt, ki kabarészámot. A gyulai vármegyeháza dísztermében tartott bemutatásnak fővárosi szem- és fültanúja is volt Csorba Győző, a Magyar Népiskola felelős szerkesztője, az Állami Tanítók Országos Egyesületének főtitkára személyében, ki lapjában (1927. június, 6. sz. 8. 1.) beszámolt a tapasztaltakról ,,Az énektanítás új módja" címen. „Péterffy Sándor tagtársunk bemutatta növendékeivel értékes új énektanítási módszerét, amelynek segítségével igen rövid idő alatt 2 szólamra betanította Mazurek Ferenc gyulai járásköri elnök által kijelölt, a gyermekek előtt teljesen ismeretlen dalt. Az énekoktatást mimikai alapon végezte, mely módnak ő a feltalálója. A nyolc mimikai jel segítségével a tanulók könnyen, sőt játszva leénekelték a táblára írt ,,Kis kunyhóba vágyom én" c. dalt. Hat hónapi gyakorlattal érte el IV. osztályú tanulóival ezt az eredményt, hogy hangjegyről biztosan énekelnek és a hang jegy olvasással szemben nagy érdeklődést mutatnak." A lap 1928 októberétől 1929 júniusáig 5 részletben hozza a Fonomimikai énektanítás c. tanítási vázlatsorozatot Péterffy Sándor tollából, a II. osztálytól kezdve a IV. osztályig terjedő anyaggal.

4 Az idézett megyei és országos lap cikke érdemes arra, hogy ne csak helytörténeti szempontból, hanem az iskolai énektanítás országosan felmért eredményei között is számontartsák. Kézjelről •85